1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Cukrászkodásom legnehezebben megvalósítható része az azonos minőségű alapanyagok folyamatos <br>biztosítása. Péládul az eper. Mindenki epres sütit szeretne. Mert már szezonja van. Igaz, hogy hazai epret még nem igazán lehet kapni, de április végén a szervezetünk már kifejezetten követeli ezt a gyümölcsöt, nincs mit tenni, megelégedünk a spanyollal, azt pedig borítsa a tudatlanság jótékony homálya, mitől képes a szedéstől számított többedik napon is egészségesen csillogni a műanyag dobozban.<br>Az egyik, általam leginkább preferált élelmiszeráruházban ma megkérdeztem az eladót, ki lehet-e számítani, mikor van eper, és mikor nincs. Ugyanis egyik nap csurig van vele az összes üzlet, másik nap nem kapok sehol. Szóval, kérdezem a srácot, hogy tudok-e kalkulálni valahogy. Pár pillanatig töprengett, majd így szólt:<br>- Nem. Igazából minden nap kapunk...<br>- Akkor csak korábban kell jönnöm?<br>- Reggel hétkor itt van az áru, az biztos. De időnként jön egy nő, megveszi az összeset, aztán kimegy vele a hévízi piacra, és ott árulja, mint magyar epret.<br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/-V9gDqANjEms/UXU37oLet1I/AAAAAAAAJtc/K7EwjfDTVwY/s1600/festmeny.jpg"><img border="0" height="298" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2013/04/festmeny.jpg" width="400"></a></div>Hogy ilyesmi nekem sosem jut eszembe...<br><br>rich