<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Napi ciki</title><html>Ti küldtétek, küldjetek még!  &lt;br&gt;&lt;blockquote&gt;A fiam kb. 9, a lányom 8 éves volt, hárman voltunk egy nagyáruházban vásárolni.&lt;br&gt;Ők tolták a kosarat, és már mindenféleképpen el akarták érni a  csokoládésort. A csokissor felé haladva szóltam nekik, hogy még megnézek  valamit és a csokiknál találkozunk nemsokára, ott várjanak meg.&lt;br&gt;2-3 perc múlva megyek utánuk, persze sehol senki a  csokoládés gondoláknál. Jövök-megyek előre-hátra középen, hogy hátha  észreveszem őket valamelyik sorban.&lt;br&gt;Egyszer hallom a hangosbemondóban, hogy xy várja az édesanyját az  információspultnál. Ő a kisfiam volt; rohanok érte, de csak egyedül áll  ott, a húga sehol. Őt - állítólag - otthagyta a csokoládéssornál.  Megyünk vissza együtt, ismét sehol senki.&lt;br&gt;Újra megszólal a hangosbemondó, hogy xy várja az édesanyját az információspultnál. Ő volt a lányunk.&lt;br&gt;Mikor odaértünk a nagyobbal, kérdezte a biztonsági őr, hogy van-e még gyerekem.&lt;br&gt;Csak kicsit pirultam, de a gyerkőcökre azért büszke voltam, hogy nem  tévedtek el, nem mentek el senkivel, hanem feltalálták magukat.&lt;/blockquote&gt;Várom a további cikis sztorikat a praktikaksokgyerekhez(kukac)gmail(pont)com-ra! A jelszó: senki sem tökéletes!</html><type>rich</type></oembed>