1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Az ember csak rendkívüli helyzetekben jön rá arra, hogy az amúgy magától értetődő dolgok mennyire fontosak, s hogy a hiányuk micsoda problémákat tud okozni. Azt hiszem, a kórház az egyetlen hely a világon, ahol mérhetetlenül tudnak örülni - és most elnézést kérek - kakinak, pisinek és szellentésnek, hiszen a szervezet normális működését jelzik, a gyógyulási folyamat határozott bizonyítékai.<br>Nos, vasárnap reggel Bencével átbeszéltük a lehetőségeket. A nővér mondta, hogy ad egy bizonyos Laevolac nevű hashajtó szirupot, én a saját tapasztalataim alapján (négy császármetszésből való gyógyulás) indítványoztam mellé a kúpot, meggyőződésem, ez a kettő együtt csodákra képes. Ezt vázoltam Bencének, aki az ebéd lehetősége érdekében gyakorlatilag bármire kapható volt; és igen, meglett az eredménye!<br>11 órakor diadalmasan mutattam győzelmi jelet a nővéreknek, mire egyikük néhány perccel később Bencének egy zsemlét hozott kevés margarinnal, nekem egy bögre kávét azzal a felkiáltással, hogy "anyuka, ünnepelünk!"<br><br><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><a href="http://4.bp.blogspot.com/-ai0mCktzINM/ULM7rk-5sGI/AAAAAAAAIfM/Ao-3r1RXzAI/s1600/bence+k%C3%B3rh%C3%A1z.jpg"><img border="0" height="640" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/bence-kórház.jpg" width="500"></a></td></tr><tr><td>Négy nap után az első falatok.</td></tr></tbody></table>Azért a gyermek a jegyzetét átküldte, amit a telefonjában rögzített, azzal, hogy miután kijön a kórházból, legszívesebben ezeket enné: <br><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/bence-kívánsága.png"><img border="0" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/bence-kívánsága.png"></a></td></tr><tr><td>Tudja ám, hogy tarhonya...</td></tr></tbody></table>A sebész azt mondta, ma délután már valószínűleg haza is jöhet. Köszönjük a sok kedves, együttérző e-mailt és hozzászólást, most már lassan az életünk visszatér a normális kerékvágásba,és remélem, ott is marad. Maximum csak nagyon pozitív irányba tér ki.rich