1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Amint azt tegnap ígértem, közzéteszem az általatok küldött cikis történeteket, szépen, egyesével, amint korábban a Napi Szabónét. Többen küldtetek már e-mailt, és nagyon remélem, hogy a sorozat hatására egyre többen írtok majd - a jelmondatunk az, hogy senki sem tökéletes!<br><br><blockquote>Van egy tündéri cicánk. Fekete, fehér mancsokkal. Nagyon szeret minket, mert mindig hoz egy-két egeret nekünk. Lerakja a teraszajtóban, hogy reggel megtaláljuk őket. Szerintem nem érti, miért nem vagyunk elájulva attól, hogy ő milyen ügyes. Egyszer vendégek voltak nálunk, barátok hozták el az ő barátaikat beszélgetni, és megismerkedni velünk. Ültünk a nappaliban, nyár volt, az ajtó nyitva a kert felé. <br>Chaka egyszer csak bevonul, és lerak a szoba közepére valamit. A valami egy egér, de még nagyon is él, elrohan a szoba közepe felé. A vendégek visítanak, mi is, mindenki ugrál fel a kanapéra. Tízperces hajsza, mindent elhúzkodunk a fal mellől, megvan az egér. Igazából a cica fogta meg megint; fölkapom, szájában az egérrel, és kiviszem a kertbe. Bútorok vissza a helyükre, mindenki leül, és kipiheni az izgalmakat.<br>Újdonsült barátainkról azóta se hallottunk. Máig azon gondolkodom, miért nem írtak még egy e-mailt sem. Pedig igazán finom sütit sütöttem a tiszteletükre… Lehet, hogy nem ízlett nekik? </blockquote><br>A ti történeteiteket várom a praktikaksokgyerekhez(kukac)gmail(pont)com címre! rich