1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Most, hogy letudtuk egyetlen kötött programunkat, ott álltunk még másfél napnyi szabadidővel Andalúzia fővárosában. Alejandro ajánlott egy-két helyet, ahol különösen finom a tapas; az egyik a trianai piac háta mögött volt fellelhető, s mivel a piacot amúgy is útba akartam ejteni, azt gondoltuk, ebédeljünk ott. Triana a város "folyóparton túli" része: a Guadalquivir folyó választja el Sevilla óvárosától, a turisták által oly nagyon kedvelt El Arenal, Santa Cruz és La Macarena negyedektől. <table cellspacing="0" cellpadding="0" align="center"> <tbody> <tr> <td><a href="http://3.bp.blogspot.com/-LbBWrunKRpc/UJJ_PJlRnmI/AAAAAAAAIGk/C0tOUUwF3ik/s1600/sevilla+001.jpg"><img alt="" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/sevilla-001.jpg" width="464" height="640" border="0" /></a></td> </tr> <tr> <td>Térképünk az útikönyvből</td> </tr> </tbody> </table> Helybeliek szerint Triana külön falu, nem is Sevilla, másoktól meg úgy hallottam, afféle nyócker ez a városban. Nekem már ettől szipmatikus lett egyébként, mivel én laktam a budapesti nyolcadik kerületben, és ifjúkorom egyik legjobb időszaka volt, amit ott töltöttem. <div><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a18.jpg"><img alt="" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a18.jpg" border="0" /></a></div> Trinában jobbára a sevillai munkásosztály él, nem is annyira turista-sújtotta övezet, mint a folyóparttól jobbra eső terület, ami plusz három pontot jelentett a szememben. Mindig előnyben részesítem azokat a helyeket, amelyeket a helybeliek szeretnek, és Triana ilyen. <table cellspacing="0" cellpadding="0" align="center"> <tbody> <tr> <td><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a16.jpg"><img alt="" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a16.jpg" border="0" /></a></td> </tr> <tr> <td>A trianai oldal a Puente de Isabel II elnevezésű, nagyon szép vashídról</td> </tr> </tbody> </table> A római Traianus császárról kapta nevét ez a kerület, amely a XIX. században cigánynegyed volt - de most ne asszociáljunk semmire: az itt élő cigányok közül számos neves torreádor, flamenco-táncos és tengerész nevelődött ki. Ma leginkább a kerámiáiról híres; sok-sok kis iparművészeti boltocska bújik meg a szűk utcákon, ahol különleges mázas cserépedényeket, csempéket, egyéb kerámiatárgyakat lehet venni. A házak falán is jellemző egyébként a csempeborítás, nemcsak Trianában, egész Sevillában. <div><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a17.jpg"><img alt="" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a17.jpg" border="0" /></a></div> Jellemző megoldás a fehér házfal, valamilyen csempedíszítéssel, továbbá sok-sok kovácsoltvas. Üdítő látvány ez az itthoni sárga házak után; idelátogató oroszok kérdezték tőlünk egyszer, hogy Magyarországon csak sárga kültéri festéket lehet kapni? Nos, Sevillában biztosan nem. A trianai piac rögtön a Puente de Isabel II, a városrészt a folyó túlpartjával összekötő, és az 1800-as évek második felében épült híd trianai hídfőjénél található. Masszív halszag uralkodik, de aki bírja, annak maga a Kánaán. <div><a href="http://2.bp.blogspot.com/-EOD_wLigiiU/UJKW7wjgXdI/AAAAAAAAIJM/FLsBJ2ud66g/s1600/a19.jpg"><img alt="" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a19.jpg" width="540" height="400" border="0" /></a></div> Sok helyen lógnak hasonlóképpen a sonkák, egyébként a tapasbárokban is, mindegyik aljába bele van szúrva egy-egy csúcsos, kúp alakú edényke, abba folyik ki a sonkalé. De megvehetjük a sonkát szeletelve is, persze, mellé számtalan, remek sajtot. <div><a href="http://2.bp.blogspot.com/-SqPJYc01VcE/UJKXjmGs3DI/AAAAAAAAIJU/m-UBNUapH5w/s1600/a21.jpg"><img alt="" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/11/a21.jpg" width="540" height="400" border="0" /></a></div> Vagy itt volt ez a zöldséges bácsi, akinél a fűszereket, illetve teákat vettem, aztán csak itthon fordítottam le, hogy tulajdonképpen mit is. Azt mondja, az egyik azahar, vagyis narancsvirág, a másik valeriana, ami ugye macskagyökér, amiből nyugtató teát lehet főzni. Majd kipróbálom. Aztán van itt Te rojo, ami vörös tea, továbbá, egy sanguinaria feliratú, amit a fordító csak angolra volt hajlandó átírni, ennek értelmében bloodroot, vagyis vérgyökér... Van még a szatyromban egy csomag, amit fűszerkeveréknek gondoltam; szerepel rajta, hogy Espino blanco, amit galagonyának fordít a google. Nos, ez lesz a következő kaland, hogy megfelelő felhasználási területet találjak szerzeményeimnek. A táskámból rövid úton ki kellett ebrudalnom a fűszercsomagot, ugyanis számomra érthetetlen módon penetráns lábszagot kezdett árasztani magából. Külön-külön egyik sem büdös, na de együtt... Amikor a piacos túra után, az étteremben először nyúltam a táskámba, majd' megszédültem, és erősen bíztam abban, hogy elég gyorsan elzártam a szagok útját ahhoz, hogy rajtam kívül más ne érezze, pláne, nehogy hozzám kapcsolja. Még jó, hogy közel voltunk a szállodához, visszamentünk, leraktuk a cuccainkat, én pedig cipőt cseréltem - már régesrég megbántam, hogy a magammal hozott két lábbelit nem a praktikum, hanem az esztétikum jegyében válogattam, mindegyik törte a lábamat a hosszú séták során, feltett szándékom volt tehát, hogy veszek magamnak egy pár szép cipőt. Igazi spanyolt. De előbb ennünk is kellett valamit. Olívabogyót feltétlenül... <div></div> <div><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/2012/11/03/guminyakuak-sevilla-2-nap-a-plaza-de-toros-de-la-maestranza/">Következő >></a></div>rich