<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Elegáns</title><html>Bence fiamról (12) talán még nem meséltem, hogy dünnyögésre hajlamos. Azonban tiszteletben tartja a tekintély-viszonyokat, ezért csak Zsófival (9) szemben engedi meg magának ezt a fajta viselkedést. Amikor a hangulata olyan, zsörtölődni kezd, mint valami öregember, nagyokat cöccög, meg hallom ám olyankor, hogy &quot;jaj már, Zsófi&quot;, és kioktatja, rászól - én meg persze őrá, hogy ezt a feladatot hagyja nyugodtan rám.&lt;br&gt;Hazafelé menet megálltunk a tisztítónál, Apa bement.&lt;br&gt;- Hova ment Apa? - kkérdezte Zsófi..&lt;br&gt;- Cc, jaj már, Zsófi, nem látod, a tisztítóba - így Bence.&lt;br&gt;- Miért ment oda?&lt;br&gt;- Az öltönyéért - szóltam közbe én.&lt;br&gt;- Jé, apának van öltönye? - jött a kissé értelmetlen kérdés a legkisebbtől, mert hát azért azt már látnia kellett párszor, hogy igen, van. De a kis Morgó nem hagyta válasz nélkül a kérdést:&lt;br&gt;- Ccc, jaj, Zsófi, minden elegáns embernek van öltönye.</html><type>rich</type></oembed>