<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Boldogság</title><html>A hétfő húzós nap nekem. Délelőtt elintézem itthon, amit aktuális munkáimhoz feltétlenül muszáj, közben ebédet főzök, aztán fél 12-kor indulok az egyetemre, ahol este 6-ig, 7-ig időzöm. Ma még tornán is voltam fél 7-től fél 8-ig, így aztán 8 óra volt, mire hazaértem. Nincs még egy ilyen napom a héten, amikor kis családom ennyit nélkülöz - de hát persze, én itthon dolgozom, szerencsés vagyok.&lt;br&gt;Szóval, hazaértem nyolckor, Zsófi(9) épp fürdött, kérte, hogy menjek, és mossam meg a haját. Lemerítettem a víz alá a fejét, hogy a haja vizes legyen, közben végig a szemembe nézett vidáman. Majd megszólalt:&lt;br&gt;- Szeretlek téged nézni. Jó látni, hogy mosolyogsz, és boldog vagy, mert akkor én is tudom, hogy minden rendben.&lt;br&gt;Hát ilyen gyerek ez a Zsófi.&lt;br&gt;&lt;br&gt;</html><type>rich</type></oembed>