1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Na, most el tudom képzelni, az én Éva barátnőm milyen kikerekedett szemekkel nézi majd meg a képeket, és tudom, ha éppenséggel családilag nem költöztek volna ki Svájcba, még fel is hívna, hogy mi történt velem, nem szoktam én ennyire kreatívkodni.<br>A helyzet az, hogy az engem ért ingerek kumulálódtak; először a<a href="http://www.kiflieslevendula.blogspot.hu/"> Kifli és levendula blog</a> inspiráló hatása, majd a tegnap megnézegetett többszáz konyha- és egyéb lakberendezés-témájú fotó megtekintése, aztán egy barkácsáruházban véletlenszerűen megesett nézelődés együttes következményének tudom be, hogy délelőtt egyszer csak elindult nálam a vezérhangya.<br>Többször mondtam már, hogy nem szeretem ezt a konyhát, ami ebben a lakásban van. Ma délelőtt eldöntöttem, siránkozás helyett inkább alakítok rajta, hogy otthonosabb legyen. Mert a legnagyobb bajom az vele, hogy nem igazán felhasználóbarát. A munkafelületeknél a falon nincs csempe, csak a fehérre festett fal,és mivel nem a mi házunk, nem is csempéztettük ki, az elég nagy költség lenne. De ma a fentebb emlegetett barkácsáruházban (juszt se fogom reklámozni) megláttam a tapétákat - amelyek lemoshatóak. Egy tekercs 2000 forintba került, a tapétaragasztó hozzá plusz 800 forintba.<br>Nekiálltam. Leszereltem a síneket, amin ilyen kis fűszertartó polc volt, meg a késtartó mágnest, utána jutott eszembe, hogy lefényképezzem az "előtte" állapotot.<br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/-vaWxl9p4bLc/UCvxNgCTmkI/AAAAAAAAHbo/MEnRtPzW2HE/s1600/a1.jpg"><img border="0" height="400" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/08/a13.jpg" width="300"></a></div>  <br>És ilyen lett:<br><br><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/-Fno_Se7ENMo/UCvyKqy3WoI/AAAAAAAAHbw/kLg0AgWUQE0/s1600/a2.jpg"><img border="0" height="640" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/08/a22.jpg" width="480"></a></div><br>Tudom, tudom, nem ez a tapéta a lakberendezés csúcsa, de nem volt túl nagy választék, nekem meg most tökéletesen megfelelt, és végre meleggé változtatta azt a sarkot, ahol a legtöbb időmet töltöm a konyhában.<br>De nem értem ám be ennyivel. Képeket is tettem fel. Az étkező mögött volt egy nagy üres fal, amire eddig nem került semmi. Találtam a spájzban két régi, vacak keretet, ronda barnára festve. Kicsit megcsiszolgattam őket, a hátuljukra madzagot kapcsoztam (mert egyszer, nagyon előrelátóan vettem egy tűzőgépet), a madzagokra pedig facsipesszel képeket aggattam.<br>Itt az üres fal, bár már egy újítás rajta van, a kapcsolók köré is került tapéta... <br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/-DYO6G9pZLmM/UCv0P1piA_I/AAAAAAAAHb4/QF-IV6qlyak/s1600/a3.jpg"><img border="0" height="400" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/08/a31.jpg" width="300"></a></div><br>After:<br><br><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/-D2zuMRw0F00/UCv0bOktRiI/AAAAAAAAHcA/CsvUQJaiLWo/s1600/a4.jpg"><img border="0" height="640" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/08/a4.jpg" width="480"></a></div><br>Csipeszek: 200 forint, sárga madzag: 300. <br>Az egyik kedvenc fotóm, valamikor hét évvel ezelőttről:<br><br><div><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/08/a5.jpg"><img border="0" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/08/a5.jpg"></a></div><br><br>rich