<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Szabóné szalagárés tésztája</title><html>&lt;p&gt;Nem hagyhattam ki ezt a ziccert, elnézést. A tészta valójában szalalkális, de a nagymamám mindig szalagárénak mondta, és falun a mai napig lehet hallani, hogy így emlegetik.&lt;br /&gt;Nem emlékszem, hogy én magam valaha az életben sütöttem volna bármit is szalalkálival.&lt;br /&gt;Mert ha sütöttem volna, akkor emlékeztem volna az ammóniaszagra, ami a sütőből terjeng kifelé a sülő tésztából.&lt;br /&gt;A szalalkáli ugyanis egészen pontosan ammónium-bikarbonát (NH4HCO3), amely hő hatására ammóniára, vízre és széndioxidra bomlik. Nem kell megijedni, a kész sütemény nem lesz büdös, az ammónia elillan. Ez a térfogatnövelő folyadékba kerülve, valamint hő hatására azonnal széndioxidot fejleszt, ezért gyorsan kell dolgoznunk vele, és vékony lapok sütéséhez a legalkalmasabb.&lt;br /&gt;Vékony lapokból áll ez a süti is, amit&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2012/02/dolgozo-no-haztartasa.html&quot;&gt; Pataki Mária örökbecsű művéből, A dolgozó nő háztartásából&lt;/a&gt; néztem ki magamnak. Ígértem már korábban, hogy nem csak a megszívlelendő jótanácsokat, de praktikus recepteket is közzéteszek a könyből. Ez a sütemény nagyon finom, ugyanakkor alig kell hozzá valami: igazi hiánygazdálkodós recept, hiszen azért egy tojást, némi zsírt, lisztet meg baracklekvárt csak lehetett keríteni a kamrából, és elég nagy adag is lesz belőle, úgyhogy Szabó János és a két kis Szabó gyerek igazán nem panaszkodhatott...&lt;a href=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt6-1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-large wp-image-18264&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt6-1-413x600.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;413&quot; height=&quot;600&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;Hozzávalók:&lt;br /&gt;1 tojás&lt;br /&gt;6 ek cukor&lt;br /&gt;10 ek tej&lt;br /&gt;6 dkg zsír/vaj&lt;br /&gt;1 dkg szalalkáli&lt;br /&gt;kb. 60 dkg liszt&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A közepébe:&lt;br /&gt;1 dl rum (azért. ha gyerekek is esznek belőle, inkább ne)&lt;br /&gt;lekvár (P.M. 1 dl-t ír, de az nagyon kevés - én elhasználtam hozzá egy 0,5 literes saját gyártmányt)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-EaD1VXrWd3I/T3CsS1CpPwI/AAAAAAAAG1E/TmQofWnfUmU/s1600/as%C3%BCt1.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt1.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;A szalalkálit elkevertem egy kis bögrében egy ek tejjel. A cukrot elkevertem a tojással és a vajjal, hozzáadtam a tejet és a szalalkális tejet, és annyi lisztet adtam hozzá, hogy jól gyúrható tésztát kapjak. Ez volt cirka 60 dkg.&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://4.bp.blogspot.com/-v1HboyL0FPA/T3CsxOsuNFI/AAAAAAAAG1M/K0N9D-qoYeo/s1600/as%C3%BCt2.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt2.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;Közben a sütőt előmelegítettem 200 fokosra.&lt;br /&gt;A tésztát három egyforma részre osztottam, kinyújtottam az elsőt nagyon vékony lapra, és a tepsi hátán megsütöttem 8 perc alatt.&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-aa44WSyOikk/T3CtGXlo75I/AAAAAAAAG1U/VXoqNMArydo/s1600/as%C3%BCt3.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt3.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;Így tettem a tepsi hátára. Amikor megsült, lecsúsztattam a lapot, és sütöttem a következőt.&lt;br /&gt;Ezt az első lapot apróra tördeltem, és összekevertem a baracklekvárral (meg a rummal is kellett volna).&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-iLI64U90ACA/T3Ctdp7z2FI/AAAAAAAAG1c/rByrA2PuWqM/s1600/as%C3%BCt4.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt4.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;A megsült lapok széleiről még levagdostam késsel a nagyon kiálló részeket, és az is ment a lekváros masszába. Törekedtem arra, hogy az egészben maradó lapok nagyjából egyformák legyenek.&lt;br /&gt;Az alsóra rákentem a tölteléket.&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-BeDMkOhpz4o/T3CtyBblQpI/AAAAAAAAG1k/KXFw3JCP3-o/s1600/as%C3%BCt5.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt5.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;Aztán ráhelyeztem a felső lapot.&lt;br /&gt;Frissen nem igazán lehet szeletelni, mert a tészta törik, ám aki a ropogós sütiket szereti, egye így, fittyet hányva az esztétikumra. A lapok később a nedvességtől megpuhulnak, tehát aki mondjuk szépet szeretne tálalni a vendégeinek, az minimum pár órával előbb készítse el, de az sem baj, ha áll egy éjszakát.&lt;br /&gt;Pataki Mária szerint mondjuk &quot;készítése napján fogyasszuk lehetőleg el, mert tésztája átnedvesedik.&quot;&lt;br /&gt;Ízlés dolga.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/asüt6-1-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>