<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Szőlőlekváros süti</title><html>Na, ezt gondoltátok volna?&lt;br&gt;Nem hinném.&lt;br&gt;Mert szőlőlekvárt, ha van, nem szokás csak úgy sütibe keverni. Bár, bevallom, nekem még sosem volt, borlekvárt már kaptam ajándékba, hát nem pazaroltam volna bele tésztába semmiképpen.&lt;br&gt;Na de az én szőlőlekvárommal muszáj volt kezdeni valamit. Annyira ronda lett ugyanis a színe, hogy ember nem volt, aki azt a kenyerére kente volna. Nem akarok különböző hasonlatokkal élni, szerintem el tudjátok képzelni: fehér szőlőből készült, cukorral és dzsemfixszel. Ízre, állagra remek, egyébként. De a színe... Már éppen költözködtünk akkoriban, amikor mindenkitől egy szatyor szőlőt kaptunk ajándékba, annyi muslica tanyázott a konyhapulton (ó, az én kedves konyhapultom, hogy hiányzik...), hogy egy heves kézmozdulat hatására egész komoly felhőben röppentek fel a tálcán felhalmozott szőlőről.&lt;br&gt;Nem ette senki.&lt;br&gt;Sajnáltam kidobni, hát egy hirtelen ötlettől vezérelve leszemeztem a szőlőt, cukorral felfőztem, leturmixoltam, átpasszíroztam, aztán hozzákevertem a dzsemfixet, felforraltam, üvegekbe tettem. Ott is maradtak. Egyet kibontottam, megkóstoltam, de a látványt nem tudta feledtetni az íze.&lt;br&gt;A minap aztán sütöttem egy klassz baracklekváros sütit (nem tudom, emlékeztek-e még a &lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2009/02/szilvalekvaros-suti-verhetetlen-verzio.html&quot;&gt;szilvalekváros opuszokra&lt;/a&gt;), és ma a hűtőben kotorászva kezembe akadt a bontott szőlőlekvár. Szegény.&lt;br&gt;Egy merész ötlettől vezérelve úgy döntöttem, így is kipróbálom ezt a tésztát: tehát, figyelem, eredetileg baracklekvárt ír a recept, nem kell sürgősen szőlőlekvárt szerezni hozzá! Nagyon gyors, és annyira egyszerű, hogy fázisfotók sem kellenek hozzá.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-rJPwuanvZgg/T2n935kEhCI/AAAAAAAAG0A/5eyAGiRVWNE/s1600/DSC04771.JPG&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;640&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/DSC04771.jpg&quot; width=&quot;480&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;Hozzávalók:&lt;br&gt;20 dkg cukor&lt;br&gt;5 dkg lágy vaj&lt;br&gt;2 tojás&lt;br&gt;2 dl kefir (vagy szódavíz)&lt;br&gt;30 dkg rétesliszt&lt;br&gt;1 tk szódabikarbóna&lt;br&gt;12 kanál lekvár&lt;br&gt;&lt;br&gt;Az első három hozzávalót habverővel habosra keverjük, hozzáadjuk a kefirt, aztán a többi anyagot is. Közepes tepsibe öntjük (amit sütőpapírral borítunk előtte, vagy vajazunk-lisztezünk), majd 180 fokon 40 perc alatt megsütjük. Ennyi!&lt;br&gt;Nagyon finom. valószínűleg a többi szőlőlekvár is így végzi majd.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Kefires sütik még a blogon:&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2011/06/esemenyek-es-egy-gyors-suti.html&quot;&gt;Kakaós-kefires&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2009/04/ha-lenne-egy-kis-sonkank-csinalhatnank.html&quot;&gt;Olajos kefires&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2011/08/igy-nyar-vegen.html&quot;&gt;David almás-mazsolás-fahéjas süteménye&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2010/01/hamis-turos-teszta.html&quot;&gt;Hamis túrós tészta&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2009/05/elkesett-suti.html&quot;&gt;Céklás-kefires&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2009/06/ne-beszeljunk-egyszerre.html&quot;&gt;Cseresznyés-kakaós süti&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2009/07/aludttejes-prosza.html&quot;&gt;Aludttejes prósza &lt;/a&gt;(kefirrel is jó)&lt;br&gt;&lt;br&gt;Ez pedig egy gyűjtemény helye &lt;a href=&quot;http://www.maimoni.hu/2009/04/hamis-turogomboc-cornflakes-bundaban.html&quot;&gt;kefires és aludttejes &lt;/a&gt;receptekből.</html><type>rich</type></oembed>