1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Ha valaki fél éve azt mondja nekem, hogy valaha az életben kekszet sütök <i>kutyának, </i>hát, finoman szólva mosolyra húztam volna a számat.<br>Hogy én? Süssek egy kutyának?<br>Na ne.<br>De mindannyian ismerjük a közhelyes mondást, soha ne mondd, hogy soha, mert ki tudja, és tessék: a héten megvolt az első próbálkozás. Nemrég ugyanis vettem az egyik drogériában 50%-kal leárazott kutyakekszet, fél kiló volt így 350 forint. Cuki dobozban apró falatok, jutalomfalatnak kiváló volt, Bogyót ezzel a fél kilóval meg is tanítottuk arra, hogy ül, fekszik, és már majdnem tökéletesen tudja, hogy marad.<br>Aztán a keksz elfogyott.<br>Hát, gondoltam, én nem veszek hétszázért teljes áron, inkább megsütöm magam, nem kell bele más, mint liszt, víz, tojás, se só, se cukor, majd keresek tuti receptet, biztos van fent a neten, legalább jól elszórakozunk a gyerekekkel.<br>Kerestem is <a href="http://www.haziallat.hu/kutya/taplalkozas/a-legtutibb-kutyakeksz-recept---susd-meg-te-is-/1856/">egy jót</a>, amire azt írták, hogy hosszas próbálkozás után ím itt a tökéletes eredmény; valószínűleg nekik sok nagytestű kutyájuk lehet, mert több mint egy kilónyi alapanyagból sütötték a kutyakekszet, tapasztalataim alapján az hatalmas mennyiség. Lefeleztem tehát, és adaptáltam a receptet az itthoni készlethez, így lett a vége a következő:<br>15 dkg rizs (nyersen mérve) - ezt meg kell főzni és ki kell hűteni<br>összesen 60 dkg liszt, ebbe tettem zabpehelylisztet és simát is<br>5 dkg zabpehely<br>2 ek sertészsír (vagy olaj)<br>2 tojás<br>fél bögre húsleves<br>Kellettek volna bele fűszernövények, friss nem volt itthon, gondoltam, kipróbáljuk így, hogy nem teszünk bele semmit, abban sem volt, amit úgy vettem, a kutya mégis imádta.<br><br><div><a href="http://2.bp.blogspot.com/-a8Eu9ENIzgs/T1x3suJVDhI/AAAAAAAAGyw/M45d0uzEv30/s1600/DSC04737.JPG"><img border="0" height="291" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/DSC04737.jpg" width="400"></a></div><br>Ezt összegyúrtam, és addig adtam hozzá lisztet, amíg már nem ragadt a kezemhez. Kinyújtottam, a gyerekek kiszaggatták. tepsire raktuk, és 180 fokon 30 perc alatt megsütöttük.<br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/-tcfIAlEKB1Y/T1x4OandNJI/AAAAAAAAGy4/YZ257SpDygs/s1600/DSC04741.JPG"><img border="0" height="300" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2012/03/DSC04741.jpg" width="400"></a></div><br>Aztán kipróbáltuk.<br>Hát, az elsőt relatíve boldogan elfogadta Bogyó, majd elvonult vele, és egyre tanácstalanabbul forgatta a szájában. Aztán kiköpte.<br>Újra próbáltuk. Elfogadta, leült a párnájára, nézett ránk szomorúan, bűntudatosan, és elfordult.<br>Megint kiköpte.<br>Ha eltördeljük, még úgy-ahogy, ímmel-ámmal megeszi, de egészben... Újabban elássa. Az alábbi videón azt akartam bemutatni, hogy mit tesz a keksszel onnantól kezdve, hogy megkapja, de lehet, hogy a felvétel miatt lámpalázas volt, mert először fel-lerohangált vele az udvaron. Aztán megállt a rozmaringbokornál, azt hittem, oda teszi, de végül visszafutott hozzánk. Látszólag tanácstalanul jött-ment, míg végül megtalálta az ideális helyet.<br><br><div></div><br>Sütöttetek már kutyakekszet? Bevált?rich