<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Ajándék leszek!</title><html>Hát ezt is megértem.&lt;br&gt;Szülinapi ajándék leszek egy számomra teljesen idegen embernek - pontosabban nem én, hanem a főztöm. Ilyet romantikus dolgot egyszer olvastam még valamikor régen Fűszeres Eszternél, és nagyot sóhajtottam, ó, bárcsak velem is megesne ez...!&lt;br&gt;És most tessék.&lt;br&gt;A menüsort kitaláltam, a borokat is összeválogattam hozzá; mivel a mai időpontot egyeztettük elsőre (de végül módosítottak jövő hétre), pénteken megrendeltem a kitalált előételhez szükséges füstölt kacsamellet.&lt;br&gt;Keszthelyiek, környékbeliek, földijeim!&lt;br&gt;Tudtátok, hogy a Deák Ferenc utca elején, a Tűzoltósággal szemben működik a &quot;Füstölt áruk boltja&quot;? Szinte minden, illetve bármi van, a drágább, húzósabb cuccok rendelésre. A füstölt kacsamellet is rendelni kell - meg is tettem ezt a múlt pénteken (péntek délutánig, illetve szombat délelőttig lehet rendelni, akkor lesz meg a következő héten).&lt;br&gt;A kacsamellet ma el is hoztam a boltból, gyönyörű, nagy darab (mondjuk, lehetett volna kisebb is, mert nem olcsó mulatság), és elhelyeztem a spájzban. Délután hazahoztam a gyerekeket, legkisebbem indult is hamar az utca kutyáit meglátogatni - szokása szerint mindig visz nekik egy kis maradék sonkát, szalonnát; most is előhozta a spájzból, amit jónak vélt, és már épp farigcsálni kezdte volna a késsel, amikor megláttam. A kacsamell.&lt;br&gt;- Neeeeeee...!!! - kiáltottam elfúló hangon, és tigrisugrásban vetődve kimentettem az értékes húsdarabot kezei közül, ő meg nézett rám értetlenül:&lt;br&gt;- De hát akkor mit vigyek a Lüszinek...?&lt;br&gt;- Ezt ne, ezt ne, ezt ne - ismételgettem olyan meggyőzően, amennyire csak tudtam, és úgy tartottam tenyereimben a nemes árut, mint egyszer egy aranytömböt Londonban, a Bank of England Museum-ben. Ban?&lt;br&gt;Viszont, ha már előkerült, gondoltam, kipróbálom a megálmodott előételt, amelyet eddig csak képzeletben készítettem el.&lt;br&gt;Erre a nagy izgalomra.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-fW1lbcOyuJk/TrlRQ-4Ej_I/AAAAAAAAGQo/eMQaW5CaFa4/s1600/DSC03943.JPG&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;640&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/11/DSC03943.jpg&quot; width=&quot;512&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;Parmezános-mandulás keksz mézzel karamellizált körtével és füstölt kacsamellel. Vagy füstölt kacsamell mézzel karamellizált körtével és parmezános keksszel. Attól függ, honnan kezdjük.&lt;br&gt;Az előkészületeket mindenképp a keksznél kell.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Hozzávalók (kb. 18 darabhoz):&lt;br&gt;3 dkg parmezán sajt&lt;br&gt;2 dkg darált mandula&lt;br&gt;5 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt&lt;br&gt;fél kk só&lt;br&gt;5 dkg hideg vaj&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-JQ3x50UK0kE/TrlWAj2N8QI/AAAAAAAAGQw/j6CiBH1blnc/s1600/DSC03936.JPG&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;240&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/11/DSC03936.jpg&quot; width=&quot;320&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;A  parmezán sajtot lereszeltem, összekevertem a mandulával, a liszttel és a sóval, majd kis darabokra vágtam a vajat, és összegyúrtam vele a tésztát. Éppen összeállt egy jó kis gombóccá. Hűtőbe tettem húsz percre. Utána előmelegítettem a sütőt 200 fokosra, majd enyhén lisztezett gyúrólapon 2-3 mm vékonyra nyújtottam a tésztát, és egy kis, kb. 3 centis szaggatóval (amit linzerekhez vettem, amolyan virág-forma) kiszaggattam, sütőpapírral borított tepsire raktam, és 11 perc alatt megsütöttem.&lt;br&gt;&lt;br&gt;A karamellizált körte következett, ennek hozzávalói:&lt;br&gt;3 dkg vaj&lt;br&gt;2 ek méz&lt;br&gt;1-2 körte&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-ZXGJBdtgBuY/TrlXFavuHZI/AAAAAAAAGQ4/nCGj9UbvHdM/s1600/DSC03939.JPG&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;240&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/11/DSC03939.jpg&quot; width=&quot;320&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;Nekem elég volt egy körte. Meghámoztam, kicsumáztam, felszeleteltem (nem túl vékonyan), a szeleteket félbe vágtam. A mézet egy serpenyőben összeolvasztottam a vajjal, amikor már karamellizálódott kissé, beletettem a körtedarabokat, és pár percig pároltam(?) benne mindkét felüket.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-5zCdz1N4yZ4/TrlYTpKlyhI/AAAAAAAAGRA/hWjppOP3ymQ/s1600/aa.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;213&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/11/aa.jpg&quot; width=&quot;320&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;Már csak kis szeleteket kellett vágni a kacsamellből, és méretre igazítani a falatokhoz. Meg díszíteni egy kis rozmaringlevéllel.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Nem is tudom, mit mondjak. Az olyan szavak, hogy &quot;hihetetlenül finom&quot;, meg &quot;döbbenetesen jó&quot;, nem mondanak el róla semmit.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Nincs rá szó.&lt;br&gt;Ennyit tudok mondani erről az előételről.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Abban száz százalékig biztos vagyok, hogy a legjobb indítása egy vacsorának. Mondjuk, nekem ez után más nem is kéne. Csak ebből sok.</html><type>rich</type></oembed>