<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Kombe, csak így egyszerűen</title><html>Bizony, egy éve már annak, hogy Chef Viki blogján megláttam a &lt;a href=&quot;http://thechefviki.blogspot.com/2010/10/juhturos-kolbaszos-kombe.html&quot;&gt;juhtúrós-kolbászos kombe&lt;/a&gt; receptjét. Ott azonnal felkiáltottam, hogy ezt én is - aztán ennyiben maradtunk.
Sok víz lefolyt erre-arra azóta, a kombe az én konyhámból nem került ki, egészen tegnapig. Azóta viszont már másik variációban most sül az újabb adag.
Csak jól fényképezni nem sikerült.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-slYp9q8DUcA/To22aT85AiI/AAAAAAAAF6A/IRy3CKnrG-Y/s1600/DSC03657.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03657.jpg&quot; width=&quot;480&quot; height=&quot;640&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Az azért talán látszik, hogy töltött, kissé leveles - na jó, többrétegű - kelt tésztáról van szó. Nem csodálkozom rajta, hogy akkor, egy éve végigsöpört a blogokon, mert ha azt mondom, elképesztően finom, csak egy újabb közhelyes megjegyzéssel vagyok előrébb, ám a lényegből mit sem érzékeltettem.
Szóval most, egy év után én is ideértem, és jól van ez így, mert legalább azok is megismerik ezt a remekművet, akik tavaly még nem olvastak gasztroblogokat.
Az alap hozzávalók tehát:
65 dkg liszt
3,5 dl tej
1 dl víz
2,5 dkg élesztő
1 ek só
bors

Egy mély tálba öntöm a lisztet, közepében mélyedést alakítok ki, beleöntöm a langyos vizet és a tejet, belemorzsolom az élesztőt. Amikor felhabosodik, hozzáadom a sót, tekerek rá némi borsot, és összegyúrom a tésztát. Régebben ezt a műveletet kenyérsütő géppel végeztettem volna, de amióta elromlott, rájöttem, hogy tök jól megvagyok nélküle. Ami viszont hiányzik itt az új házban, az a mosogatógép. Nem is a mosogatás miatt - bár kicsit érzem kacsóimon -, hanem mert a mosogatógépben azonnal eltüntethető a rumli. Na, hát az most nem megy.
Mindenesetre a tésztát háromfelé veszem, kis cipókat formázok belőle.
Előveszem a tölteléket: 20 dkg juhtúrót összekeverek 1 dl tejföllel, és apróra vágok annyi kolbászt, amennyit gondolok. Amennyi van. Ezt is belekeverem.
10 dkg vajat megolvasztok. Külön.
És akkor most:
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-9wj1xFmSSW8/To278l9xQAI/AAAAAAAAF6E/E18egzbxbsY/s1600/DSC03642.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03642.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Elkezdem kinyújtani az első gombócot, jó vékonyra, jó nagyra. Amennyire tudom.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-dnp1g4hwfbI/To28aPE_ttI/AAAAAAAAF6I/XRRUy40UZ_M/s1600/DSC03643.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03643.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Aztán lehúzom a gyúrólapról az első tésztát, és kinyújtom a másodikat is, ugyanakkorára. A megolvasztott vaj közel harmadát elosztom ezen a tésztán, majd ráhelyezem a második lapot.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-VZ15nm5ZszY/To284fULS3I/AAAAAAAAF6M/8TXiyGKWvV0/s1600/DSC03644.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03644.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Ezen a második lapon elosztom a tölteléket, majd kinyújtom valahol a harmadik tésztagombócot, és ezzel fedem be ezt a szintet.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://1.bp.blogspot.com/-86GPEEN8Xsw/To29XHBlLFI/AAAAAAAAF6Q/m_3azjtlMCA/s1600/DSC03645.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03645.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Jön az olvasztott vaj második harmada.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-UqSsH9kg8fU/To29u8ZhVxI/AAAAAAAAF6U/zBPvH6OwIfg/s1600/DSC03646.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03646.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
A képen látható módon behajtom az egyik oldalt...
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-d17Ix8n2H64/To2-A_74E-I/AAAAAAAAF6Y/wq1mRxM8uwE/s1600/DSC03647.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03647.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
...aztán a másikat.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://1.bp.blogspot.com/-dciS8dylXyM/To2-OOH08HI/AAAAAAAAF6c/9SmsN1ZNt0Q/s1600/DSC03648.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03648.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Az eredeti receptben nem így megy tovább, de nekem ez bevált: behajtom a két lezáratlan véget...
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://4.bp.blogspot.com/-ZrTqFkV0UmA/To2-ic1-mII/AAAAAAAAF6g/oZQZuE9vsF4/s1600/DSC03649.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03649.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
...és aztán a felénél összehajtom, hogy sehol ne szökjön ki a töltelék. Bent is maradt minden, szépen.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-vzUy-q5vzf4/To2--HTLO5I/AAAAAAAAF6k/bLkTeZt3heA/s1600/DSC03651.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03651.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
A maradék vajjal kikenem a közepes tepsimet (28x30-as), és belefektetem a csomagot. 1 órán át kelesztem, közben időnként lapítok rajta, hogy vegye fel a tészta a tepsi méretét.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-xMf4D5_HAzc/To2_nNlpuKI/AAAAAAAAF6o/YkZPejWwaxI/s1600/DSC03652.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03652.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Amikor megkelt, bevágom a képen látható módon, megkenem felvert tojással, és megszórom szezám-illetve fekete hagymamaggal. 180 fokosra állítom a sütőt (nem melegítettem elő külön), és betolom a tepsit 40 percre.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-Z5_zd4BOyw8/To3AKEEUaAI/AAAAAAAAF6s/7aSJVZm6v-A/s1600/DSC03653.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03653.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Ééés így jött ki onnan.
Nehéz abbahagyni, az az igazság.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/-gX7gWXmOvsw/To3B9ER_8hI/AAAAAAAAF6w/CIzrrpsb2A0/s1600/DSC03659.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03659.jpg&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;240&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Úgyhogy ma sütöttem ajándékba egy nagyobb társaságnak, amit tejfölös juhtúróval kentem meg, majd lila hagymát és sonkát terítettem el a tetején; ezt viszont kockákra vágtam, és így sokkal jobban tetszik nekem, a szeletek nagyon nagy adagok, ezek a kis kockák viszont éppen jók.
&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-ANlDeqBUC1w/To3CaAxVlEI/AAAAAAAAF60/f4iuS6Pkzoo/s1600/DSC03660.JPG&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/10/DSC03660.jpg&quot; width=&quot;540&quot; height=&quot;400&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Na, igen...hogy hova lett az a sarok. Talán Agatha Christie tudott volna valami jó kis történetet kitalálni köré, és nem maradna a prózai magyarázat: megettem. Pedig én TUDOM, hogy először fényképezünk, aztán eszünk... - mit várjak ezek után a gyerekektől?!</html><type>rich</type></oembed>