1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Az ember életében eljön egy időszak - van, akinél ez marad is aztán, van akinél eltűnik, majd időről időre visszatér - hogy a nyúlgerinckonfit chilis csokoládémártásban, baconbe tekert sárgadinnyecarpaccióval helyett a klasszikus ételekre vágyik, múlt ifjúsága tündértaván a tökfőzelék hattyúi képe merül föl. Kutatni kezd ősei recepteskönyve után, és ujjongva kiált fel, ha sikerül előidézni valamit gyermekkora ízeiből, a nagymama főztjéből.<br>Nálam ez visszatérő jelenség, a férjemnél állandósult. Úgyhogy valahányszor a klasszikus magyar ételek repertoárjából kerül valami az asztalra, az ebéd vagy vacsora végén elégedetten hátradől, és azt mondja: látod, én mindig mondom neked, ilyeneket főzz...<br>De nem tudok mindig ilyeneket főzni. Vonzanak az új dolgok, a még sosem próbált alapanyagok, amikor magam sem tudom előre, milyen lesz a végeredmény. Viszont a kísérletezgetések közben jó néha olyan ételt készíteni, ami már becsukott szemmel is megy, aminek ismerem a trükkjeit, tudom, hogyan lesz még finomabb, és biztos lehetek benne, hogy mindenkinek ízleni fog.<br>Hát ilyen a rakott krumpli.<br>Amit viszont nem szeretek benne, az az, hogy sok edényt kell utána mosogatni. Mert egyben megfőzöm a krumplit (kuktában), egyben a tojást, egyben (serpenyőben) lepirítom a kolbászt, egy tálban a pucolt tojást tartom, egy másikban a pucolt krumplit. Amikor már minden alapanyag előkészítve ott sorakozik a jénai tál mellett, a lerakásra várva, akkor már jó. Onnan már gyorsan megy.<br>Persze, ennyi macerát megér, mert tényleg mindenki szereti. Ami a lényeg: nem kell bele sokféle alapanyag, viszont ne spóroljuk ki belőle, ami jár: akkor finom, ha sok kolbász, sok tejföl van benne, és természetesen, ha minden hozzávaló jó minőségű.<br><br><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TTrchYM2SnI/AAAAAAAAFA4/JWfT6TIijIw/s1600/arak5.jpg"><img border="0" height="345" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/01/arak5.jpg" width="540"></a></div><br>Hozzávalók egy nagy jénai tálra (egy családnak kétszeri étkezésre elég):<br>1,5 kg nem szétfővő krumpli<br>10 tojás<br>40 dkg füstölt kolbász<br>2 nagy pohár tejföl<br>só<br><br>Megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha a tojást és a krumplit előző este megfőzzük. A tíz tojást tegyük egy kis lábasba, annyi hideg vízbe, amennyi ellepi, adjunk hozzá egy teáskanál sót, és forrás után tíz percig főzzük. Utána egyből öntsük le a forró vizet, és folyassunk rá hideget; ha hirtelen hűtjük ki a tojásokat, jó eséllyel könnyű lesz meghámozni őket. Ezt a célt szolgálja a vízhez adott só is. A két trükk kombinálva szinte mindig hatásos, bár meg kell jegyeznem, hogy jelen esetben a tízből kilencről simán lejött a héja, egyről meg nem. Ki érti ezt?<br>A krumplit tegyük kuktába, ha nincs, egy sima lábasba, amelynek van fedője. Engedjünk rá annyi vizet,amennyi ellepi, adjunk a vízhez három teáskanál sót. Ha kuktában készítjük, a sípolástól kezdve 10 percig főzzük, zárjuk el alatta a hőt, és várjuk meg, amíg a nyomás távozik, utána nyissuk fel a kuktát, és hideg vízben hűtsük ki a burgonyát (ha előző este készítjük, akkor hagyjuk kihűlni a főzővízben). Lábasban ugyanígy sós vízben, fedő alatt főzzük puhára.<br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TTrldVqn3kI/AAAAAAAAFA8/J92wzfvFrsU/s1600/arak2.jpg"><img border="0" height="213" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/01/arak2.jpg" width="320"></a></div>Ha ezeket a műveleteket tehát előző este elvégeztük, akkor másnap vágjuk karikákra a kolbászt, majd egy serpenyőben lassú tűzön kicsit pirítsuk meg.<br><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TTrn2EkT5pI/AAAAAAAAFBE/ireW6E8WK-E/s1600/arak3.jpg"><img border="0" height="213" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/01/arak3.jpg" width="320"></a></div>Hámozzuk meg a krumplit és a tojásokat, és tálakban készítsük a munkapultra. A tejfölt is vegyük elő a hűtőből. A kiválasztott jénai tál alját vajazzuk ki.<br><div><a href="http://4.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TTrmDuf6NhI/AAAAAAAAFBA/jJosOFsDTKI/s1600/arak4.jpg"><img border="0" height="213" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/01/arak4.jpg" width="320"></a></div>Gondolatban osszuk három részre a tojást és a kolbászt, a krumplit négyfelé. majd kezdjük meg a rétegezést: alulra kerül egy  rész krumpli karikázva, arra tojáskarikákat rakunk (szintén egy részt), megsózzuk, a kolbász harmadát, majd befedjük tejföllel. Ismét krumpli következik, aztán tojás, kolbász, tejföl, majd az utolsó emelet: krumpli, tojás, só, kolbász, krumpli, tejföl, só.<br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TTroTlW6JaI/AAAAAAAAFBI/KrQhcNCJ7Eo/s1600/SNV86766.JPG"><img border="0" height="240" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/01/SNV86766.jpg" width="320"></a></div>Amikor kész, tegyük sütőbe, állítsuk a hőfokot 230<br>fokra, és süssük az ételt 35 percig, amíg a teteje kicsit meg nem pirul. Ne engedjünk családtagjaink részéről érkező nyomásnak, hogy "jó lesz az már", mert nem, az még nem jó. Sőt, miután megsült, legalább félórát állni kell hagyni ahhoz, hogy valóban finom legyen. Azalatt beszívja az aljára sütés közben kiengedett levet, és finom, szaftos, puha rakott krumplivá lényegül.<br>Na akkor jó.<br>Lehet tálalni. Készítsük az asztalra a maradék tejfölt, mert úgy lesz az igazi.<br><div><a href="http://4.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TTrpsPtS_dI/AAAAAAAAFBM/9wCZURbxDfY/s1600/arak6.jpg"><img border="0" height="640" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2011/01/arak6.jpg" width="586"></a></div>rich