1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/[caption id="attachment_8854" align="alignright" width="215"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/11/a12.jpg"><img class="wp-image-8854 size-medium" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/11/a12-215x300.jpg" alt="a1" width="215" height="300" /></a> A művésznő[/caption] Zsófi délután verset írt afeletti bánatában, hogy apa már negyedik napja nincs itthon. Ilyen eddig csak egyszer fordult elő, de akkor ő még kicsi volt, és nem emlékszik rá. A versírást borongósan kezdte, aztán amikor a költésben odaért, hogy jajjajjajjajjajjajjajjjajjaj, akkor már jókat kuncogott magában. <div>A mű:</div> <div></div> <b>Jajjaj. Jöjjön már.</b> <div></div> <div>Jöjjön már haza apa</div> <div>Mert nagyon hiányzik</div> <div>Jaj jöjjön haza apa</div> <div>Mert nagyon hiányzik</div> <div>Jajjaj mikor jön már haza apa</div> <div>De azért megvagyunk apa nélkül is</div> <div>Együtt van majdnem az egész család</div> <div>Jajjajjajjajjajjajjajjajjaj</div> <div>Apa már tényleg nagyon hiányzik</div> <div>Már tényleg</div> <div></div> <div></div> <div>Aztán megzenésítette. Na, az már tényleg nagyon vicces volt, már tényleg.</div>rich