<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Szeptember 1.</title><html>Hát eljött ez a nap is. Akármit is mondtak nagyobb gyerekeim, én azt láttam, a tegnapi évnyitó után ma reggel mindenki izgatottan várta, hogy újra találkozzon az osztályátársaival.&lt;br&gt;Elkészült a szokásos fotó:&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TH4S2zDyZkI/AAAAAAAAEi0/1rQ8qutmrRY/s1600/a1.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;346&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/09/a17.jpg&quot; width=&quot;540&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TH4S72rOWTI/AAAAAAAAEi8/79sAgixP4MA/s1600/a2.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;346&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/09/a24.jpg&quot; width=&quot;540&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;A tavalyi:&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/Sp1-Z9672QI/AAAAAAAABHc/_Bz2PLQNJOo/s1600/agyer.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;322&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/09/agyer.jpg&quot; width=&quot;400&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;A tavalyelőtti:&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TH4ZmsPgZGI/AAAAAAAAEjE/zuw51771pIg/s1600/a4.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;357&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/09/a43.jpg&quot; width=&quot;400&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;Na és persze újra gondoskodnom kellett a tízóraikról... Határozott javulást észlelek magamon ezen a területen. Míg korábban a szeptember elsejei tízórakészítés szükségességére aznap reggel döbbentem rá, és inkább megkértem a férjemet, útközben álljon meg a pékségnél, és vegyen a gyerekeknek valamit, ezúttal már tegnap este elővettem a leveles tésztát a hűtőből, és előlészítettem a ma reggeli sütésre, mert Bence kérésére sajtos kiflit csomagoltam nekik.&lt;br&gt;A végén még rendes, összeszedett anyuka válik belőlem. Hozzáteszem, ez a változás más téren kellemetlen, most már képes vagyok egy évnyitón is elbőgni magam...&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/TH4dPTqcb1I/AAAAAAAAEjM/CL5zGSq5Qx0/s1600/a3.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;640&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/09/a34.jpg&quot; width=&quot;480&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;A kiflik elkészítése roppant egyszerű: a kinyújtott levelestésztát hosszában kb. 10 cm széles csíkokra vágjuk, a csíkokat egyforma kis háromszögekre daraboljuk. A háromszögeket felcsavarjuk, sütőpapírral borított tepsibe rakjuk. Eddig elkészíthetjük este, betehetjük a hűtőbe. Reggel előmelegítjük a sütőt 200 fokra, a tepsit kivesszük a hűtőből, a kifliket lekenjük egy felvert tojással, megszórjuk reszelt sajttal, és 25 perc alatt megsütjük.</html><type>rich</type></oembed>