1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Megbízatást teljesítettem tegnap, amikoris ellátogattam a káptalantóti piacra. Az árusok ott voltak ugyan, de még csak megbeszélést tartottak, kitelepülés jövő vasárnap, azaz 28-án lesz először. Elbeszélgettem némelyikükkel, és kiderült, hogy úgy egykilométernyire, közigazgatásilag még mindig Káptalantótiban egy remek kis tanya rejtőzködik a "dzsindzsa" mögött. Ha szeretnék, mondta a kedves hölgy, onnan vihetek haza mangalica-holmikat, levárt, sajtot, és akkor már nem jöttem hiába.<br>- Kikanyarodik jobbra, 14-es kilométerkőnél jobbra fel, a szürke ház után - mondta.<br>Keskeny földút vezetett felfelé ennél a bizonyos 14-es kilométerkőnél. Elhagytam a szürke házat, amikor egyszer csak mangalica malacokat pillantottam meg egy kerítés mögött.<br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/S6ZjVuqqTVI/AAAAAAAACgw/l42llf2j5hg/s1600-h/akali.jpg"><img border="0" height="315" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/03/akali.jpg" width="400"></a></div><br>Balra vitt az út, és már ott is voltam a Kecske-farmon. Vicces tábla tudatja az emberrel, hol is jár:<br><br><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/S6ZjrcaSwiI/AAAAAAAACg0/or_lyFY8ibA/s1600-h/akali2.jpg"><img border="0" height="325" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/03/akali2.jpg" width="400"></a></div><br>Minden egy helyen: szállás, szamár, tej, sajt, túró... És akkor még nem is szóltak a kecskékről, a juhokról, a mangalicákról, a tehenekről, meg a baromfiakról. Kedves hölgy integet a tanya egyik feléről, tőle kérdem, hogy jófele jövök-e, mire mondja, amennyiben trágyázni óhajtok, akkor válasszam a másik irányt. Momentán nem úgy készültem, felelem, de szívesen vinnék egy kis ezt-azt. Egy nyárikonyha-szerű helyiségbe vezet, hű, mondom, ezzel a készlettel aztán túl lehet élni egy nagyobb válságot is: kolbászok, szalonnák, egyéb húsáruk, zsír, lekvárok, ezerféle, sajtok. Egy polcon még szicíliai olívaolajat is találok, vendégáru, mondja a hölgy.<br>Válogatok, kóstolok, vásárolok. Kicsit beszélgetünk még, de már rég eldöntöttem: visszajövök a gyerekekkel nemsokára.<br>Továbbautózom a Káli-medencében, ha már egyszer itt vagyok. Gyönyörű a táj, húsz fok van, ennek ellenére látok egy helyen még havat, másutt ibolyát.<br><br><div><a href="http://2.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/S6Zlon0JtDI/AAAAAAAACg4/igWVOVNn34U/s1600-h/akali3.jpg"><img border="0" height="640" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/03/akali3.jpg" width="425"></a></div><br>Időnként szeretek magányosan lófrálni, de most kimondottan sajnálom, hogy családtagjaim nem tartottak velem. Gyönyörű helyeken járok, és megjegyzem magamnak azokat, ahova majd mostanában feltétlenül vissza kell jönnünk együtt.<br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/S6ZmliqZ8JI/AAAAAAAACg8/tiyD2o1-xe8/s1600-h/akali4.jpg"><img border="0" height="640" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/03/akali4.jpg" width="425"></a></div><br>Hangulatos kis falvak; kétféle benyomás éri az embert: az egyik a lehetőségeké. A Káli-medence különleges, szubmediterrán klímájú, Hamvas Béla azt állította róla, hogy Toszkánával és Provansszal egyenrangú; avagy a paradicsomi kellékek adottak.<br>Ez pedig felveti a kérdést: vajon tud-e élni ezzel a lehetőséggel ez a táj? Meg tudnak-e gyökerezni itt a fiatalok, megadja-e a megélhetést a vidék? A falvak egyelőre csendesek, épp csak ébredeznek a téli álomból; visszajövök még jónéhányszor, fogadkozom, látni akarom, hogy képesek rá, hogy az értékek beszélnek majd magukért, és ezt sokan fel is akarják fedezni. <br><br><div><a href="http://1.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/S6ZmutATq6I/AAAAAAAAChA/H_xdL6a6Amc/s1600-h/akali6.jpg"><img border="0" height="266" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2010/03/akali6.jpg" width="400"></a></div>rich