1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Gondoltam, most aztán majd jól kibabrálok a bonbonlobbival; ha elintézték, hogy erre felénk sehol ne lehessen bonbonformát kapni, hát akkor majd az amúgy Pesten beszerezhető forma árának harmadáért megvehető jégkockaformában készítem el csodálatos bonbonjaimat.<br>Meg is vettem, 400 forint volt, úgyanúgy szilikonos, mint a hivatalos verzió; meg voltam róla győződve, hogy jó lesz, és vettem egy tábla 80 százalékos kakaótartalmú finom étcsokit. Lelki szemeim előtt megjelent, hogy fognak kinézni a kis kockák, mivel lehet majd díszíteni, hej, ujjongtam, de jó lesz ez a VKF-re!<br>Megolvasztottam a csokit, és egy kis szilikonos ecset segítségével kikentem vele a formát. Hűtőben dermesztettem, majd megismételtem a mutatványt. Az újabb dermesztést követően a szülinapokról megmaradt marcipántömbből vágtam kis kockákat, mindegyik csokis mélyedésbe tettem egyet, a maradék helyet kitöltöttem nutellával. Olvasztott csokival lezártam a bonbonokat, persze, és a hűtőbe tettem az egészet.<br>Másnap az összes gyermekem közreműködésével, legalábbis élénk figyelmétől kísérve nekiláttam a bonbonok formátlanításához, vagyis megpróbáltam kiügyeskedni őket a szilikonból. Négyet sikerült egészben, a többit minden trükk és fohászkodás ellenére nem.<br><br><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/SxKjJClG3QI/AAAAAAAABsE/TNX6xZsQSV0/s1600/M%C3%B3ni1.jpg"><img border="0" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2009/11/Móni1.jpg"></a><br></div><br> Így jártam. A családom persze örült, mert fotózás után el is tüntethették az egészet. Most kénytelen leszek igazi bonbonformát venni. rich