1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/<div><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2009/11/mazsola.jpg"><img border="0" height="150" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2009/11/mazsola.jpg" width="200"></a><br></div>Van úgy néha (szerencsére tényleg csak ritkán), hogy egész nap ennék. Szoktatok így lenni? Nem vagyok éhes igazán, de úgy ennék valamit, azt viszont nem tudom, hogy mit...<br>Ilyenkor figyelemelterelés képpen kávét iszom. Persze, estefelé már nem akarok, marad a tea. És csipegetek ebből-abból, aztán meg szemrehányásokat teszek magamnak, hogy hol van itt az önfegyelem, hogyan akarsz lefogyni, te?<br>A minap is fél délután leforgása alatt kínomban ettem a maradék céklalevesből, pár falatot a rakott krumpliból, csíptem a pizzamaradványból, a frissen sült zsemléből, kanalazgattam a következő napra főzött levesből, a gyerekeknek vacsorára készített tejberizsből, ettem két falatot a kacsacombok alatt maradt hagymás zsírból, fehér kenyérrel, két törést az étcsokiból, pár csipetet a meleg popcornból, egy csemegeuborkát, egy kiskanálnyi paradicsomos pestot, és még mindig úgy ettem volna valamit...<br>Rendes adag ételt persze nem. Meggyőződésből.<br>Ez így nem mehet tovább - gondoltam.<br>Mivel a leves egyik alkotóeleme egy brokkoli rózsái voltak, ott volt az egész szár. <a href="http://chiliesvanilia.blogspot.com/2009/11/az-uj-sztar-brokkoliszar.html">Chili és Vaníliánál</a> olvastam nemrég, hogy milyen finom is tud az lenni. Sosem próbáltam, megkérdőjelezetlenül dobtam mindig a kukába, mint használhatatlan alkatrészt. Most alufóliába csavartam, és beraktam a sütőbe, ahol épp sült valami - mellette szépen megpuhult ez is vagy fél óra alatt. Közben három evőkanál kuszkuszt leforráztam kétszer annyi vízzel, megsóztam, lefedtem. A puha brokkoliszárat karikákra vágtam, összekevertem a szépen megpuhult kuszkusszal, és három evőkanál jó fokhagymás tzatzikivel. Hát hogy az milyen finom volt!<br>Olyan gyorsan megettem, hogy még csak le sem fényképeztem, de képzeljetek el valami szép tányérban fehér joghurtot zöld pöttyökkel, helyenként uborkacsíkokkal. <br>A tanulság ebben az esetben az, hogy a régi tradíciókat időnként újra kell gondolni. Na persze, most feltaláltam a spanyolviaszt.rich