<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Ünnep</title><html>Amint arról korábban már itt-ott tettem említést, dacára annak, hogy nem vagyok zsidó, bizonyos zsidó ünnepeket meghatározóaknak érzek az életünkben, vagy inkább úgy mondanám, olyan, mintha belénk lennének kódolva. &lt;br&gt;&lt;div&gt;Az egyik ilyen az újév napja, rós hasana,&lt;span&gt;רֹא‏‏שׁ הַ‏‏שָּׁנָה&lt;/span&gt;, ami azt jelenti: az év feje. Az ősz, a szeptember mindig várakozással tölt el, minden évben valamiféle izgalom vesz erőt rajtam ilyentájt, és úgy érzem, valami jó következik. Aztán utánanézek, és látom ám, hogy közeleg a zsidó újév napja. Az utóbbi években már tudatosabban készülök rá, például ételekkel; ezúttal &lt;a href=&quot;http://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2008/11/az-n-tuti-slet-receptem.html&quot;&gt;sóletet&lt;/a&gt; készítettem, és megpróbálkoztam a kerek barchesszel - kicsit másképp.&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://1.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/Src63vYVcTI/AAAAAAAABPA/VrGIyYEnRVM/s1600-h/akal1.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2009/09/akal1.jpg&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Persze, nem szeretnék zsidóbb lenni a zsidónál, az ilyesmi mindig eléggé groteszk jelenségként hat, de az senkinek nem árt, ha tart egy kis számvetést a lelkében, és mérlegre teszi a cselekedeteit. A hagyomány szerint ugyanis az Örökkévaló előtt ilyenkor három könyv van nyitva: az egyikbe a jók, a másikba a gonoszok, a harmadikba azok lesznek beírva, akik a kettő közt vannak - felőlük később dönt Isten. Ezért is nevezik azt a napot - többek között - az ítélet napjának.&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Az idei, 5770. év első napja különlegessége - azon kívül, hogy szombaton volt - az, hogy egybeesett a születésnapommal...:-)&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;A barchesz egyébként - noha formára nem sikerült tökéletesen - nagyon finom lett, ezért is szeretném itt megörökíteni a receptjét. Mivel rós hasanakor mézet és almát szokás fogyasztani, ezért a kalács fonatát alkotó négy tésztahurkát megtöltöttem fahéjas-mézes párolt almával.&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;A legtöbb barchesz-recept szerint a tészta vízzel készítendő - bizonyára azért, hogy a húsos étrendbe is illeszthető legyen. Mivel számunkra ez nem szempont, én tejes kalács-tésztát állitottam össze, amihez felhasználtam:&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;3 dl langyos tejet&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;1 egész tojást&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;1 tojássárgáját&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;2,5 dkg élesztőt&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;3 ek cukrot&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;csipet sót&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;5 deka vajat&lt;br&gt;&lt;/div&gt;kb. 50 deka lisztet&lt;br&gt;&lt;br&gt;a töltelékhez:&lt;br&gt;1 kiló almát meghámozva, lereszelve, mézzel és fahéjjal megpárolva&lt;br&gt;&lt;br&gt;A tészta hozzávalóit a kenyérsütőbe tettem, összekevertettem jó alaposan. A lisztet mindig addig adagolom hozzá, amíg azt nem látom, hogy a tészta szépen gömbölyödik, ha megtapogatom a tetejét, nem ragad. Duplájára kelesztettem.&lt;br&gt;Amíg kelt, elkészítettem az almás-mézes-fahéjas tölteléket, majd a munkaasztalra bortottam a tésztát, négy egyforma cipóra osztottam. Tíz percig megint békén hagytam, mert sokkal könnyebb úgy nyújtani - ennek a titka, úgy tudom, a sikérszálak megnyúlása, ami a kelés során következik be.&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://3.bp.blogspot.com/_XHrWbGZXtAk/SrdDZN_Z3NI/AAAAAAAABPI/IfPVvWhzUM4/s1600-h/akal3.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2009/09/akal3.jpg&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;br&gt;&lt;/div&gt;Szóval, a négy cipóból négy hosszú, 50 centis keskeny téglalapot nyújtottam, a közepükön szépen elosztottam hosszában a tölteléket, majd felcsavartam a csíkokat, ígyekeztem elzárni a töltelék útját kifelé, ezúttal tökéletesen sikerült is. A hurkákat megkentem vajjal, és megszórtam fahéjas cukorral; ezután &lt;a href=&quot;http://www.fuszereslelek.hu/2009/09/ros-hasana.html&quot;&gt;Fűszeres Eszternél&lt;/a&gt; látott módon összefontam. Ahhoz képest, hogy először próbáltam, egész jó lett. 50 fokos sütőben 25 percig kelesztettem, majd 190 fokon kb. 45 perc alatt megsütöttem.</html><type>rich</type></oembed>