{"version":"1.0","provider_name":"Mai M\u00f3ni","provider_url":"https:\/\/maimoni.cafeblog.hu","author_name":"maimoni","author_url":"https:\/\/maimoni.cafeblog.hu\/author\/maimoni-2\/","title":"A kugler meg a zserb\u00f3","html":"J\u00f3zsef Attila sorait mindenki ismeri abb\u00f3l a vers\u00e9b\u0151l, amelyben arr\u00f3l \u00edr, hogy gazdag szeretne lenni, libas\u00fcltet enni, illetve m\u00e9g egyebek mellett \u201e\u00f6t forint\u00e9r kuglert venni\u201d. A Kugler n\u00e9v ezzel \u00f6r\u00f6kre be\u00e1gyazta mag\u00e1t a magyar irodalomba, ha esetleg a k\u00e9t cukr\u00e1szmester, Antal \u00e9s Henrik alkot\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n nem maradt volna eml\u00e9kezete.\r\n\r\nDe mi a kugler? Kugl\u00f3f? Kal\u00e1cs? Valamif\u00e9le torta?\r\n\r\nNos, kezdj\u00fck a t\u00f6rt\u00e9nettel: Kugler Antal, aki m\u00e1r maga is cukr\u00e1sz fam\u00edli\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott (apj\u00e1nak, Jakabnak Sopronban volt \u00fczlete a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n), 1847-ben Pesten nyitott cukr\u00e1szd\u00e1t a mai J\u00f3zsef n\u00e1dor t\u00e9ren. 1858-ban a boltot \u00e1tvette fia, Henrik, kib\u0151v\u00edtette, majd \u00e1thelyezte az akkori Gizella, mai V\u00f6r\u00f6smarty t\u00e9rre. Az egyik lapban m\u00e1r a nyit\u00e1s \u00e9v\u00e9ben ezt \u00edrt\u00e1k r\u00f3la: \"M\u00e1ris sok el\u0151kel\u0151 t\u00e1rsas\u00e1got fogad \u00edzl\u00e9ses szalonj\u00e1ban, hol a kit\u0171n\u0151leg szolg\u00e1ltatott chinai \u00e9s orosz th\u00e9\u00e1n k\u00edv\u00fcl a theas\u00fctem\u00e9nyek egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s nem\u00e9vel Pesten a legjobb fagylaltot lehet enni.\"A cukr\u00e1szda egyre jobban ment, ami\u00e9rt a mester meg is tett mindent: k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyutakon gyarap\u00edtotta tud\u00e1s\u00e1t, \u00edgy \u00f6tv\u00f6zte csal\u00e1di hagyom\u00e1nyait az eur\u00f3pai nagyv\u00e1rosokban, k\u00f6zt\u00fck P\u00e1rizsban l\u00e1tott \u00fajdons\u00e1gokkal. A minyon (mignon) receptj\u00e9t innen hozta mag\u00e1val, s a kis s\u00fctem\u00e9nyt meg is honos\u00edtotta a Kuglerben; a pesti vend\u00e9gek hamar r\u00e1kaptak, \u00e9s minyon helyett kuglernek nevezt\u00e9k.\r\n\r\n[caption id=\"attachment_8700\" align=\"alignleft\" width=\"320\"]\"a1\"<\/a> Forr\u00e1s<\/a>[\/caption]\r\n\r\nB\u00e1r az \u00fczlet vir\u00e1gzott, Kugler Henriket nyomasztotta a t\u00e9ny, hogy nincs ut\u00f3da, aki tov\u00e1bbvihetn\u00e9 a boltot. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag egykori p\u00e1rizsi mester\u00e9t kereste meg, kit aj\u00e1nlana, aki Gerbeaud Emilt javasolta. Gerbeaud a Genffel m\u00e1ra egybe\u00e9p\u00fclt Carouge v\u00e1rosk\u00e1ban sz\u00fcletett 1854. febru\u00e1r 12-\u00e9n, apja francia cukr\u00e1sz volt. Esther Ramseyert, egy Saint-Imier-i cukr\u00e1sz \u00e9s csokol\u00e1d\u00e9gy\u00e1ros l\u00e1ny\u00e1t vette feles\u00e9g\u00fcl. Kezdetben N\u00e9metorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s Angli\u00e1ban dolgozott t\u00f6bb nagy cukr\u00e1sz\u00fczletben, majd 1879-ben Franciaorsz\u00e1gban, St. \u00c9tienne-ben nyitott \u00fczletet. Harminc\u00e9ves volt, amikor Kugler megkereste aj\u00e1nlat\u00e1val, s ekkor, azaz 1884-ben Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. \u00c1tvette az \u00fczletet, \u00e9s rengeteg \u00faj\u00edt\u00e1st vezetett be \u2013 ugyanakkor, j\u00f3 \u00fczletemberk\u00e9nt a h\u00edres Kugler nevet m\u00e9g sok\u00e1ig megtartotta. Csak nemes, min\u0151s\u00e9gi alapanyagokat haszn\u00e1lt a k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeihez, vajat, val\u00f3di finom csokol\u00e1d\u00e9t. A tiszta \u00edzeket kedvelte, nem kevert semmit: a m\u00e1lna m\u00e1lna maradt, az eper pedig eper. Kugler 25 emberrel m\u0171k\u00f6d\u0151 manufaktur\u00e1lis kis\u00fczem\u00e9t k\u00f6z\u00e9p\u00fczemm\u00e9 fejlesztette, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl 100, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n pedig m\u00e1r 350 alkalmazottal dolgozott.\r\n\r\nCsokol\u00e1d\u00e9 mesterk\u00e9nt (chocolatier) sz\u00edvesen k\u00eds\u00e9rletezett bonbonokkal, illetve mag\u00e1val a csokival; a konyakos meggy, a csokol\u00e1d\u00e9 drazs\u00e9 \u00e9s a macskanyelv megalkot\u00e1sa az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. \u00dczem\u00e9t csokol\u00e1d\u00e9bonbon gy\u00e1rt\u00f3 m\u0171hellyel b\u0151v\u00edtette, k\u00e9s\u0151bb csokol\u00e1d\u00e9gy\u00e1rat hozott l\u00e9tre Fium\u00e9ben, amely egyr\u00e9szt a v\u00e1mkedvezm\u00e9nyek \u00e9s olcs\u00f3 nyersanyagok miatt sz\u00e1m\u00edtott kedvez\u0151 helynek, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a kik\u00f6t\u0151v\u00e1roson kereszt\u00fcl indulhatott be a vil\u00e1gh\u00edress\u00e9 v\u00e1lt term\u00e9kek k\u00fclkereskedelme: bonbonok, teas\u00fctem\u00e9nyek, egy\u00e9b s\u00fctik. Sz\u00e1ll\u00edtott \u00c9szak- \u00e9s D\u00e9l-Amerik\u00e1ba, s\u0151t m\u00e9g a t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n h\u00e1rem\u00e9be is.\r\n\r\n[caption id=\"attachment_8702\" align=\"aligncenter\" width=\"600\"]\"a1\"<\/a> A Gerbeaud-h\u00e1z 1937-ben.[\/caption]\r\n\r\nH\u00edrnevet szerzett a magyar cukr\u00e1sziparnak, term\u00e9keivel arany\u00e9rmet nyert az 1898, majd az 1900-as vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Ennek elismer\u00e9sek\u00e9nt kapta meg a magyar Ferenc-J\u00f3zsef rendet \u00e9s a francia Becs\u00fcletrendet.\r\n\r\n1919-ig minden nap maga is ott dolgozott az \u00fczletben, m\u00edg november 9-\u00e9n meghalt. Az egyik korabeli napilap \u00edgy \u00edrt r\u00f3la:\r\n\r\n[caption id=\"attachment_8703\" align=\"alignright\" width=\"200\"]\"a1\"<\/a> Gerbeaud Emil. Forr\u00e1s<\/a>[\/caption]\r\n\r\n\u201eAz embereknek abb\u00f3l a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, nagyszer\u00fc fajt\u00e1j\u00e1b\u00f3l val\u00f3 volt, amelyik teremteni, alkotni \u00e9pp ugy tud, mint a megvetett alapokon tov\u00e1bb \u00e9piteni. Cukr\u00e1sz volt s a csal\u00e1dj\u00e1ban \u00f6r\u00f6kletes mesters\u00e9get a m\u00fcv\u00e9szetig emelte. Amikor harminch\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e1tvette a Kugler \u00fczlet\u00e9t, senki sem ismerte franci\u00e1s nev\u00e9t, ma b\u00fcszk\u00e9k vagyunk re\u00e1, hogy a sors szesz\u00e9lye a magyar f\u0151v\u00e1rosba hozta \u00e9s gyermekkori dadog\u00e1saink k\u00f6zepette m\u00e1r ismert\u00fck ezt a sz\u00f3t: Zserb\u00f3.\u201d\r\n\r\nGerbeaud Emil hal\u00e1la ut\u00e1n feles\u00e9ge ir\u00e1ny\u00edtotta a c\u00e9get (aki m\u00e9g 84 \u00e9vesen is reggel 9-t\u0151l este 9-ig az \u00fczletben tart\u00f3zkodott, biztos\u00edtand\u00f3 a magas sz\u00ednvonalat). Azt\u00e1n, az \u00fczletet 1949-ben \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, \u00e9s hossz\u00fa hanyatl\u00e1sra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, amelynek \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl tan\u00faja lehetett a bet\u00e9r\u0151 vend\u00e9g.\r\n\r\nA \u201990-es \u00e9vekben \u00faj tulajdonosa lett az \u00e9p\u00fcletnek, amely teljes fel\u00faj\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt, minden szempontb\u00f3l meg\u00fajult, s \u00fajra m\u00e9lt\u00f3 lett a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 n\u00e9vhez.","type":"rich"}