{"version":"1.0","provider_name":"Mai M\u00f3ni","provider_url":"https:\/\/maimoni.cafeblog.hu","author_name":"maimoni","author_url":"https:\/\/maimoni.cafeblog.hu\/author\/maimoni-2\/","title":"Cukr\u00e1sz lettem","html":"Nem akartam ezt m\u00e9g elmes\u00e9lni, de nem tudok hallgatni r\u00f3la.
Amikor a m\u00faltkori tanul\u00f3s posztban<\/a> azon is elmerengtem, hogy sosem lehet tudni, melyik tanulm\u00e1ny\u00e1t mikor haszn\u00e1lja az ember, nem gondoltam volna, hogy az \u00e9let ilyen hamar al\u00e1d\u00facolja \u00e1ll\u00edt\u00e1somat egy \u00faj lehet\u0151s\u00e9ggel.
Sz\u00f3val, amint m\u00e1r azt t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtettem, vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 szakk\u00f6z\u00e9pben v\u00e9geztem; a szakm\u00e1m el\u00e9g \u00f6sszetett, lehetek szak\u00e1cs, cukr\u00e1sz, felszolg\u00e1l\u00f3, meg egy csom\u00f3 m\u00e1s is, de itt a cukr\u00e1szt akartam most al\u00e1h\u00fazni; ugyanis soha, de soha nem k\u00e9sz\u00fcltem arra, hogy cukr\u00e1szk\u00e9nt tev\u00e9kenykedjem valaha az \u00e9letben. Az a k\u00e9pz\u00e9s\u00fcnk volt a leggyeng\u00e9bb, a szakoktat\u00f3nk s\u00fct\u00f6tte a s\u00fctiket, mi meg n\u00e9zt\u00fck, a v\u00e9g\u00e9n ett\u00fcnk. Hangulatos kis \u00f6sszej\u00f6vetelek voltak ezek k\u00e9thetenk\u00e9nt, kev\u00e9s haszonnal.
Persze, anyak\u00e9nt az ember belej\u00f6n a cukr\u00e1szkod\u00e1sba is, amennyiben a csal\u00e1d valamelyest \u00e9dessz\u00e1j\u00fa, \u00e9s h\u00e1t az eny\u00e9m bizony nem veti meg a finoms\u00e1gokat. Azt vettem \u00e9szre egyszer csak, hogy szeretek s\u00fctiket s\u00fctni, \u00fajakat kital\u00e1lni, k\u00eds\u00e9rletezni, ez meg is l\u00e1tszik a blogon. Amikor a Vid\u00e9k \u00cdze magazin szerkeszt\u0151j\u00e9vel, Ilon\u00e1val egyeztett\u00fcnk arr\u00f3l, mit s\u00fcssek az \u00fajs\u00e1gba, megjegyezte: \u00fagy l\u00e1tja, s\u00fctiben vagyok a leger\u0151sebb.
Nos, \u00e9ppen hogy elkezdtem s\u00falycs\u00f6kkent\u0151 c\u00e9l\u00fa \u00e9letm\u00f3dv\u00e1lt\u00e1somat, amikor eg\u00e9szen v\u00e1ratlanul az egyik keszthelyi k\u00e1v\u00e9z\u00f3 tulajdonosa - hogy honnan jutott esz\u00e9be, nem tudom - megk\u00e9rdezte: nem s\u00fctn\u00e9k-e s\u00fctiket oda, sz\u00e1mukra.
Pr\u00f3b\u00e1ljuk meg, gondoltam.
Lassan egy hete m\u00e1r, hogy az \u00e9n s\u00fctem\u00e9nyeimet ehetik a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 vend\u00e9gei, az eddigi visszajelz\u00e9sek j\u00f3k. Feh\u00e9r szerk\u00f3ban, hajamat gondosan lek\u00f6tve tev\u00e9kenykedem a kis cukr\u00e1szkonyh\u00e1ban, amit erre a c\u00e9lra ig\u00e9nybe vehettem, \u00e9s egyfolyt\u00e1ban azon morfond\u00edrozom, milyen \u00e9rdekes is az \u00e9let. Meg, hogy soha nem lehet tudni, mit hoz.
Sz\u00f3val, mik\u00f6zben sz\u00ednes tint\u00e1kr\u00f3l<\/strike> kr\u00e9mes s\u00fctikr\u0151l \u00e1lmodom, tov\u00e1bbra is kitart\u00f3an eszem az \u00e9letm\u00f3dv\u00e1lt\u00f3s \u00e9trendbe passzol\u00f3 sal\u00e1t\u00e1kat, lep\u00e9nyeket, di\u00e9t\u00e1s desszerteket, de h\u00e1t azokat is musz\u00e1j megk\u00f3stolnom, amiket a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtek... Volt m\u00e1r k\u00f6zt\u00fck sv\u00e9d mandulatorta, olasz di\u00f3s csokitorta, marcip\u00e1nos-meggyes szelet, di\u00f3habos almatorta, h\u00e1romcsokis sajttorta, Columbo kocka, alm\u00e1spite, vajkaramell\u00e1s mogyor\u00f3torta, \u00e9s most \u00e9pp a t\u00f6k\u00e9letes islert szeretn\u00e9m l\u00e9trehozni.
Na ez mi, ha nem k\u00eds\u00e9rt\u00e9s?
\u00c9s kih\u00edv\u00e1s.
Szeretem.
","type":"rich"}