Nem tudom, lehet-e annál nagyobb elismerést kapni bloggerként, mint hogy az ember lánya az ő hőn szeretett ifjú férjének az anyja blogjáról főz. Mármint, a blogger lánya a saját anyjáéról, értitek.
Az életünk szülőkként nagyon érdekes szakaszba érkezett: ez az elengedés ideje. Hát, komolyan mondom nektek, tíz évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni azt, hogy azért ez érzelmileg milyen érdekes hullámvasútba tesz engem néha, hogy a legváratlanabb helyzetekben elönti a szememet a könny, mert eszembe jut egy régi emlék, hogy milyen aranyosak is voltak, vagy hogy épp akkor volt egy olyan reakcióm, amit utólag kijavítanék, de nem lehet.
Nem volt sétagalopp az életünk abban az időben, amikor a gyerekek kicsik voltak (na jó, most sem a Seychelle-szigetekről blogolok…), és sokszor kívántam magamban, hogy bárcsak már nagyok lennének. Hát nem vicc az a közhely, amit akkor nem hittem el, hogy tényleg néhány pillanat alatt felnőnek. Most ott tartok, hogy fékezném, vagy néha megállítanám az időt, mert annyira szeretek velük lenni, annyira élvezem a társaságukat – de az ő fókuszuk már máshova kerül. És ez az élet rendje.
Nóri (24) férjhez ment, Bálint(23) vőlegény, Bence (20) sem itthon lakik, Zsófival (17) vagyunk hármasban – még néhány évig. Aztán ketten maradunk (oké, meg még a Manci), aminek megint csak megvan a maga szépsége, de most végigéljük, ahogy szépen, egyesével kirepülnek a gyerekeink, hogy saját fészket készítsenek maguknak, az általuk választott párral. És amellett, hogy a szívemben öröm van, látva az ő boldogságukat, sőt, élvezzük azt, hogy választottjuk nekünk is kedves, azért ez a leválás engem akkor is megvisel, na. A férjemet sokkal kevésbé, egyébként, ő nem bonyolítja ennyire túl, boldog, hogy a gyerekek boldogok. Talán a férfiak ezt az egészet máshogyan dolgozzák fel, nem tudom.
Tehát, mielőtt még most is érzelmes pityergésbe kezdenék, inkább témát váltok, és elmesélem, hogy mit is sütött a lányom, Nóri: a fahéjas almatortát készítette el diétás verzióban, jól képzett bloggergyerekként fotózott is, így hát arra jutottam, hogy mindenképpen közzéteszem az ő verzióját erre a remek sütire. Az alábbiakban tehát Nóri zabpehelylisztes almatorta receptje következik.
Hozzávalók a tésztához:
8 dkg xilit
1 tojás
5 dkg puha vaj
16 dkg zabpehelyliszt
1 kk sütőpor
A töltelékhez:
8 közepes alma
4 dl muskotály, vagy valamilyen édes fehérbor (én fele Tokaji aszút tettem bele, fele száraz fehérbort, így volt itthon)
3-4 ek xilit
4 dkg keményítő
fél vaníliarúd kikapart magjai, vagy 1 kk vanília kivonat ( én jobb híján vaníliás cukrot tettem bele)
1 kk fahéj
A tetejére:
4 dl tejszín
5 dkg porcukor
1 cs. habfixáló
fahéjjal összekevert porcukor a szóráshoz
1. A tésztához gépi habverővel kihabosítjuk a tojást és a cukrot, belekeverjük a puha vajat, a lisztet és a sütőport. Kézzel összegyúrjuk, gombócot formálunk belőle és fél órára hűtőbe tesszük.
2. Addig megpucoljuk és kis kockákra vágjuk az almát. 3 dl borral és 3 ek cukorral, vaníliával és fahéjjal főzni kezdjük, amikor már forr és puhul az alma (de nem túl puha) gyorsan összekeverjük a keményítőt a maradék 1 ek cukorral és a maradék 1 dl borral, és ezzel besűrítjük az almát. Kész, zárjuk el a hőt.
3. Melegítsük elő a sütőt 170 fokosra. Sütőpapírral borítsunk egy 28-29 centis kapcsos tortaformát (nekem 26 centis volt). Vegyük elő a tésztát a hűtőből és nyújtsuk ki úgy, hogy a tortaformának ne csak az alját fedje, hanem legyen körben kb. 4 centi magas pereme is. Nekem nyújtásnál valamiért nagyon tört a tészta, lehet hogy a zabpehelyliszt miatt, úgyhogy csak belenyomkodtam egyenletesen a tortaformába, nem nyújtottam sodrófával.
Öntsük az almatölteléket a tésztába, és süssük 35-40 percig, amíg a tészta szép piros nem lesz. Hagyjuk teljesen kihűlni.
4. Verjük fel a tejszínt a porcukorral és a habfixálóval, majd rendezzük el a torta tetején, végül szórjuk meg a fahéjas porcukorral. Érdemes egy éjszakát hűtőben tartani, én pár óra után szeltem belőle, de kanállal lehetett csak enni, még annyira szétfolyt. Másnap reggelre viszont szépen összeállt.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: