Azt kérdezték a gyerekek egyik nap, hogy mit csinálunk húsvétkor. Mit??? – kérdeztem vissza legalább ennyi kérdőjellel, mert hát mi mást – pont ugyanazt, amit tegnap, meg ma!
Most komolyan, azok számára, akik otthon vannak, mi különbözteti meg az egyik napot a másiktól? Honnan tudod, hogy szerda van-e, vagy vasárnap? Legfeljebb onnan, hogy a gyereknek nem kell nyolckor bejelentkeznie messengeren, hogy igenis ébren van, és teljes valójában részt vesz az órán.
Nekem ez az időszak valóságos időutazás, nemrég sajnálgattam, hogy milyen ritkán látom a fiaimat, akik mindketten a pécsi egyetemen tanulnak, és szuperül beilleszkedtek, megtalálták a baráti körüket, alig jártak haza, szóval, mondtam néhány hónapja, hogy jajjajjaj, az én kisfiaim, milyen hamar felnőttek, alig látom őket (még egy könnycseppet is elmorzsoltam) – erre tessék: lassan egy hónapja úgy élünk, mint legutoljára 2015-ben, amikor még mindenki itthon volt.
Dél körül rendszeresen elhangzik a kérdés, hogy “mi lesz az ebéd?”, és én néha akkor kapok észbe, hogy hűha, már rég főzni kéne, én meg itt kísérletezem az üzemben – ma éppen – a medvehagymás kalács receptjével…
MEDVEHAGYMÁS KALÁCS! Tudtam, már a dagasztásnál éreztem, hogy ez – gyerekeim szavajárásával élve – fullos lesz. És arra is rájöttem ismét, hogy én nagyon szeretek kelt tésztával dolgozni. Az utóbbi években elkerültük egymást, az általam készített sütemények közül – több, mint 100 féle, és ez nem túlzás – mindössze egynek van kelt tészta alapja: a drezdai túrótortának. Azért ezt is megmutatom. De a kalácskészítés… Ó, boldogult ráérős bloggerkorszakom, mennyiféle kalácsot gyártottam, és milyen gyakran – ám valahogy a medvehagymás kimaradt. Most, hogy a vendégek részéről felmerült a kérdés, lesz-e kalács húsvétra, hát jóhogy rávágtam, hogy lesz, ha a kedves vendég kalácsot szeretne, én megcsinálom. Édeset is, sósat is, és ha már kaptunk vagy fél kiló medvehagymát, hát medvehagymásat is! Akkor még nem sejtettem, hogy a medvehagymás kalács konkrétan a bukásomat fogja jelenteni a kicsit sem diétás ételekkel szemben folytatott küzdelmemben.
Mindennek ellenálltam. Mézes krémes? Hah, mi az nekem! Hatlapos? Nem közelít! Mille feuille? Úgyis tudom, milyen. Finom… De a kalács, a kalács újdonság. prototípust kell készíteni, és a prototípust meg kell kóstolni. Nos, itt vesztem el. A Korál együttes dala jut eszembe a késői órára való tekintettel, miszerint “anyám, anyám, ébredj, és vigasztalj engem”, mondd, hogy nem nő duplájára a fenekem… Sajnos, a kép ízt nem közvetít, szóval, nektek is el kell készítenetek ezt a csodát ahhoz, hogy értsétek, miről is vekengek én itt. Remélem, kaptatok élesztőt…
Hozzávalók:
50 dkg finomliszt átszitálva
2,5 dl langyos tej
1 tojás+ 1 tojássárga
2 dkg élesztő
5 dkg kacsa/libazsír (de más zsír is jó, végszükség esetén vaj – viszont margarint légyszi, ne)
1 csokor medvehagyma (mondjuk, hogy 5 dkg)
1 ek cukor
1 csapott ek só
+ a lekenéshez 1 tojás fel érve egy csipet sóval
1. Először is, a langyos tejben feloldjuk a cukrot, beleöntjük a robotgép üstjébe, hozzáadjuk az élesztőt, és 1-2 perc alatt elkevertetjük. A tetejére szórunk egy marék lisztet, és hagyjuk, hogy az élesztő felfusson.
2. Amikor már látszik, hogy a folyadékban az élesztőgombák életre keltek, beletesszük a tojást és a sárgáját, elkeverjük. Aztán hozzáöntjük a lisztet, és dagasztani kezdjük a tésztát. A sót akkor adjuk csak hozzá, amikor már majdnem összeállt, majd ezt követően jöhet a zsír, és amikor azzal is összegyúródott a tésztánk, akkor az apróra vágott medvehagyma. 3. Jól bedagasztatjuk a tésztát a géppel, úgy, hogy elváljon az edény falától. Ekkor kivesszük a kis tésztagömbünket az üstből, és egy edényben letakarva kb, 40 perc alatt duplájára kelesztjük.
4. Amikor megkelt a tésztánk, szétvágjuk hatfelé, és mind a hat tésztadarabot szépen begömbölyítjük. Letakarjuk, 10 perc pihenőt adunk nekik, hogy tovább tudjunk velük dolgozni.
5. A kis golyókat szétlapítjuk kissé, majd hengert formázunk belőlük, és kissé elnyújtjuk.
6. Mire a hatodikkal is végeztünk, visszatérünk az elsőhöz, és kb. 25-30 centi hosszú rudakat formázunk a tésztából.
7. Aztán a hat szálat a képen látható módon a végüknél összefogjuk, és egy nehéz tárggyal lefogatjuk. Nekem a mozsár akadt a kezem ügyébe.
8. A hatos fonáshoz nézzetek meg egy videót a youtube-on, sokkal egyszerűbb, mint ha én most azt itt elkezdem leírni.
9. A megfont kalácsot lekenjük felvert tojással, pihenni hagyjuk kb. húsz percre. Bekapcsoljuk a sütőt alsó-felső sütésre, 180 fokosra, és újra lekenjük a kalácsot tojással.
10. Amint felmelegedett a sütő, mehet be a kalács 25 percre. És aztán… Készítsétek a zsírt, a sót, hívjátok a szeretteiteket, és beszélgessetek jókat arról, hogy vírus ide, karantén oda, micsoda gyönyörűségek vannak az ember életében.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: