Nem nevelhetsz mindenkit

• maimoni
• 2018-06-04

Szinte mindenki úgy van vele, aki mások számára süt-főz, hogy jólesik a pozitív visszajelzés. Én sem vagyok kivétel, örülök, ha elégedett hümmögéseket hallok onnan, ahol a süteményeinket eszik, főleg, ha nem is tudják rólam, hogy érintett vagyok az ügyben.

A minap egy rendezvényre vittem sütiket, amelynek egyébként családilag magunk is résztvevői voltunk. Elhelyeztem az asztalokon a karamellás sajttortát, egy mascarponés-habos csokis tortát, és egy jó nagy tepsi morzsás tetejű epres sütit – amelynek a receptje videóval hamarosan felkerül ide a blogra. A receptre külön büszke vagyok, több sütiből gyúrtam össze ezt a verziót, és remeknek találtam. Nos tehát, jöttek az asztalokhoz a vendégek, elvegyültem, és örömmel hallgattam a sütire vonatkozó megjegyzéseket, úgy mint “úúú, de finom”, “ezt kóstold meg”, “én ilyen jót még nem ettem”. Persze, beszélgettem is közben, és már épp menni készültem, amikor újabb vendég lépett a már viszonylag lecsupaszított desszertasztalhoz, és a maradék morzsás tetejű epres sütiből kettőt tett a tányérjára. Villát és szalvétát kerített magának, majd fogta a kávégép mellé helyezett tejszínhab sprayt, és öt-hét másodperc alatt eltüntette a két kocka sütit a fehér műhab alatt.

Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik.

Tekintetem összeakadt Nóra lányoméval, láttam, szemeivel szinte könyörög, ne, anyám, ne szólj egy szót se, ne, ne, ne…! Majd férjem pillantását kaptam el, aki szemöldök felhúzással és egy hozzá tartozó félmosollyal azt üzente: ez van, drágám, nem nevelhetsz meg mindenkit.

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)