Tisztában vagyok vele, hogy nem én találtam ki – mert az aranygaluskánál még azt gondoltam -, de a vasárnapi ebédfőzés közben arra a kérdésre, milyen desszertet készítsünk délutánra, valahogy ez ugrott be. Pedig kókuszkockát amúgy szökőévenként készítek, és most úgy gondoltam, hogy 1) a minimuffin tepsiben gyorsabban megsül a tészta, 2) nem kell vacakolnom a felszelésével. Hát így lettek apró kókuszmuffinok.
Előnyük a fentieken kívül még az, hogy két falatban bekaphatóak, a fotón láthatóakkal ellentétben nem is kell hozzájuk villa, kézzel szépen meg lehet falatozni őket.
Az elkészítésük rém egyszerű.
Hozzávalók 48 darabhoz (két tepsire való):
2 tojás
10 dkg cukor
2 ek olvasztott méz
1 dl olvasztott vaj
1 dl tej
18 dkg liszt
fél cs. sütőpor
A csokizáshoz:
3 dl tejszín
20 dkg étcsoki
4 dkg vaj
…és még 1 cs kókuszreszelék
1. A tojásokat gépi robotgép segítségével kihabosítjuk a cukorral, majd hozzákeverjük a mézet is.
2. Beleöntjük a vajat és a tejet, elkeverjük, és jöhet a liszt a sütőporral.
3. Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokosra, ha az alsó-felső sütést választjuk, vagy 170-re, ha a légkeverést. A muffinnak szerintem mindegy.
4. Kibéleljük a tepsi mélyedéseit a kis papírkosárkákkal, vagy vajazzuk-lisztezzük a mélyedéseket. Ha egy tepsink van, akkor a massza felét töltsük bele úgy, hogy egy-egy mélyedést legfeljebb a 3/4-éig töltjük. Ha van még egy tepsink, akkor már el is tudjuk osztani az összes masszát, ha nincs, hát akkor kétszerre süssük meg ezt az adagot – vagy felezzük le, és akkor 24 minimuffinuk lesz végül.
5. Tegyük a tepsit a sütőbe, és süssük meg a kis muffinokat kb. 15 perc alatt.
6. Közben melegítsük fel a tejszínt, és tördeljük bele a csokit. Kevergessük addig, amíg szép, egynemű, sötétbarna massza nem lesz, ha már alakul, a vajat is keverjük bele. Ha nem olvad el a vaj, mert közben kihűlt a massza, fél percre tegyük mikróba, vagy nagyon óvatosan melegítsünk rajta kis lángon, de tényleg vigyázva, nehogy megégjen a csoki. Az valami irgalmatlan büdös, és nehezen szellőzik ki.
7. Ha megsültek a kis tésztácskáink, mártsuk bele a csokiba, majd forgassuk meg a kókuszreszelékben.
Ééés ennyi! Ahogy Erik, gyermekeim unokaöccse szokta mondogatni: ez bébikönnyű!!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek