Hunor, a bánatos tekintetű plüssróka irgalmatlan sebességre kapcsolt, amióta újra Magyarországon tartózkodik; Eger után Zalaegerszegre utazott, ahol Krisztián és párja vette gondjaiba, sőt, igaz barátra is lelt.
Zalatárnokon kezdte ismerkedését a környékkel, ahol először a várható termést vette szemügyre.
Kinézett a határba.
És még egy magaslesre is felmászott.
Ebéd után sörözött is (nem is tudom, szabad neki?!), aztán vágott neki a 60 ezres lakosú megyeszékhelynek.
Egészen idáig sosem néztem utána a város történetének, és most őszintén meglepődtem: első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel. A város térségben betöltött szerepe Kanizsa eleste után, 1600-tól kezdett egyre jelentősebb lenni, innen szervezték a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását. Egerszeg fokozatosan vált a vármegye központjává, igazán nagy fejlődése az 1920-as években ment végbe Czobor Mátyás polgármestersége idején.
Hunor első kirándulása alkalmával magasról vette szemügyre a várost: a a tévétoronyból.
Nem is tudom, már hányadik nevezetes vonatra száll fel Hunor, ezúttal Gizike, a gőzmozdony társaságában láthatjuk. Gizike egészen pontosan egy 377-503 típusú gőzmozdony, a Rédics–Zalaegerszeg–Zalalövő útvonalon büszkén és feltartóztathatatlanul pöfékelt a 20. században. 1978-ban került talapzatára, s azóta társadalmi munkában többször is felújították, hogy megóvják az enyészettől.
Kellemes kikapcsolódást nyújt a Gébárti-tó: a patkó alakú mesterséges tavat az 1970-es évek végén alakították ki, és ’79. augusztus 20-án bocsátották a nagyközönség rendelkezésére.
A tó délnyugati partján található a Kézművesek Háza, amely külső és belső megjelenésében a népi építészet forma- és anyagvilágát idézi. Különböző szakmák segítségével, építészek, képzőművészek bevonásával, civil összefogással az Országos Népművészeti Egyesület fafaragói építették társadalmi munkában 1982-83 között. Az alkotóház hagyományőrző céllal jött létre, különböző kézműves tevékenységekben vehetnek részt az ide látogatók; az udvaron kovácsműhely is működik.
A tó mérete egyébként 0,31 négyzetkilométer, legmélyebb pontja kb. 10 méter.
Számos horgászható halfajta él a tóban: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, törpeharcsa, naphal.
A tó után a falumúzeumot látogatta meg Hunor. Ez Magyarország első szabadtéri múzeuma, 1968 óta fogadja a látogatókat.
A göcseji népi építkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré építették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal.
A göcseji kis települések a 20. századi útépítésekig megőrizték hagyományos szerkezetüket, a házak is az ősi építési módokat és formákat őrizték. Ennek a hagyományos életformának az utolsó emlékeit sikerült átmenteni az utókornak a múzeum megalapításával és továbbfejlesztésével.
Kirándulásai végeztével búcsút intett cimborájának, és szokott dekadenciájával útnak indult Debrecenbe.
Hunor eddigi utazásai egy térképen:
Hunor Facebook oldala ITT található. HA vendégül látnátok a kisrókát, hogy általa bemutassátok lakóhelyeteket, írjatok privát üzenetet a Facebookon!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: