Kapros-túrós pite

Kicsit elszámoltam a túrószükségletünket.

Az van, ugyanis, hogy egy ideje a zalavári Fehér Csabitól veszem a túrót, aki amellett, hogy kiváló minőségű tejtermékeket készít saját tehénállománya tejéből, hétgyermekes családapa. HETES.

Egy anyától.

Ő itt Csabi.

Alapító tagja Cekker elnevezésű bevásárló-közösségünknek, amelyet egyszer már megénekeltem ITT.

Csabi túrója fantasztikus – és már szinte hallom, hogy azonnal tegyem hozzá, hogy Emié, a feleségéé, mert valójában ezeket a csodákat ő készíti, Csabi az állatok körüli feladatokat, és az árunak a vevőkhöz való eljuttatását intézi. Meg még ki tudja, mi mindent. De a túrót, (vajat, sajtokat, stb.) Emi állítja elő.

Hát tud valamit, az biztos.

Van olyan ismerősöm, akinek, miután megkóstoltattam vele ezt a túrót, szabályosan könnybe lábadtak a szemei, és azt mondta: ő gyerekkorában kóstolt utoljára ilyet, a nagymamájánál, falun. Mondtam is Csabinak, hozzál nekem ebből hetente kétszer tíz kilót, mostantól túrós lesz minden. De valahogy annyi mégsem kellett, úgyhogy adogattam belőle ennek-annak, meg hát igyekeztem magunknak is ebből főzni, sütni. Ezért is lett az ebédünk egyik nap kapros-túrós lepény. Ja, mert a Cekkerben vettem egy csokor kaprot is, csak úgy. A lepény egyébként egy jó tartalmas leves után pont elég másodiknak.

Hozzávalók (egy szokásos nagy tepsi mérethez) – a tésztához:

A töltelékhez:

A tetejére:

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »