Ne gondoljátok ám, hogy kifogytam az angliai történeteimből, emlékeztek, a sevillai három napról tizenkét bejegyzést írtam – igaz, akkor eltörtem a könyököm, és mentőautós városnézésben is részem volt -, a négynapos olasz nyaralás is megért hét, sőt könyvajánlóval együtt nyolc posztot, ez meg öt nap volt, de azért ne essetek kétségbe, nem húzom már el sokáig.
Azt a receptet szeretném megosztani veletek, amit vendéglátóink, Chris és Roz először készítettek nekünk: egy japán étel volt ez, a címben is szereplő Buta no Kakuni, ami sült-párolt gyömbéres sertés hasaalja szalonna, persze rizzsel tálalva. Chrisék három évig éltek Tokióban, nagyon kedvelték az ottani konyhát, rendszeresen főznek maguknak japánt. Chris mesélte, hogy a japánok elég sok sertéshúst esznek, de nagy különbség hozzánk, magyarokhoz képest, hogy nem igyekeznek megszabadítani a húst a zsírtól. Ez az étel kifejezetten a nagyon zsíros részből készül, én hüledeztem kissé, hogy ki sem olvasztják a zsírt a húsból, hanem párolják sok-sok ideig, de be kell látnom, a végeredmény nagyon finom volt.
Hozzávalók:
1 kg hasaalja szalonna (császár is lehet)
2 ek cukor
2-3 zöld hagyma, nagyobb darabokra vágva
kb. 3 centis gyömbérdarab
1 csillagánizs
3 ek szójaszósz
2 ek szaké
kb. 0,8 l víz
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)