Hány imádság a bableves?

Noha az első klasszikus értelemben vett szakácskönyv az ókori Rómából maradt ránk – erről, illetve szerzőjéről, Apiciusról írtam már – recepteket, ételkészítési leírásokat az egyiptomi fáraók korából is örököltünk, a Biblia pedig – Mózes első könyvétől kezdve – komoly ételkészítési és vendéglátói kultúrát mutat be.

Azt pontosan tudjuk, hogy a franciák első szakácskönyvét V. Károly (majd VI. Fülöp és VI. Károly) főszakácsa, Guillaume Tirel Taillevent (1310-1395) írta La Vianider címmel. A megjelölés Húsoskönyvként fordítható legpontosabban, azonban a nagy séf műve általános receptkönyvként is szolgált.

Angol területről nagyjából ugyanebben az időszakban, 1375-ben keletkezett II. Richárd konyhafőnökének két műve, Németországban pedig egy würzburgi kódex részleteként 1350-ben rögzítenek receptes könyvet. Olaszországban ekkor már tizenhárom hasonló gyűjtemény lelhető fel.

1467-ben jelent meg a késő középkor egyik leghíresebb szakácsa, Maestro Martino de Rossi műve „A konyhaművészet könyve”  (Libro de Arte Coquinaria) címmel, amelyet még ma is jelentősnek tartanak az olasz gasztronómiai irodalomban.

A Maestro 1430 táján született, és az évszázad végén halt meg. Előbb a milánói Sforzáknál, majd a Vatikánban dolgozott, ahol kreativitása igazán kibontakozott: új ízeket kezdett használni az akkoriakhoz képest, szegfűszeggel és gyömbérrel ízesítette az ételeket, ami még szokatlan volt. Nagy újítása volt a fasírt, ez nyárson sütött hústekercset takart, nem pedig a mai fogalmaink szerint darált húsból készített húspogácsát. Szintén nevéhez fűződik a száraztészta készítése: „a tésztát a napon szárítsd meg és eláll akár 2-3 évig is. Meg lehet főzni vízben, vagy húslében, ízesíthető sajttal, vajjal, fűszerekkel.” – írta. E felfedezése mindenképpen forradalminak nevezhető.

Ételeit a domináló alapanyag színe szerint osztályozta, könyvében vannak sárgák (pl. a sáfránytól), zöldek (petrezselymes fogások), fehérek (a mandulásak). A főzés időtartalmát nem percekben, hanem egy-egy imádságban határozta meg – így aztán a kulináris élvezetek mellett komoly befolyást gyakorolt az utána főzők lelki üdvére is…

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »