Amikor a gyerekeink kisebbek voltak, és szeptemberben elkezdték az óvodát, iskolát, ilyenkorra már 1-3 fő valamiféle betegségen vagy átesett, vagy éppen benne volt. Kétféle nyavalyával szoktunk küzdeni: az egyik a taknyos-köhögős, a másik a hányós-hasmenéses.
Így megy ez egészen addig, amíg a gyerekek immunrendszere meg nem erősödik, és hát valahogy túl kell élni ugye ezt is. A szülő mit is tehet, mint hogy látogatja az orvost a gyermek(ek)kel, és van, amikor nem lehet elkerülni az antibiotikum adását.
Bár sok gyógyszert nem szedtünk, arról viszonylag hamar tájékozódtam, hogy ha már muszáj antibiotikumot szedni, akkor amellé adjunk valamiféle probiotikumot is.
Az antibiotikummal ugyanis az a baj, hogy nemcsak a betegségeket okozó mikrobákat öli meg, de sajnos elpusztít számos jótékony hatású baktériumot is, és ezzel felborul a bélrendszer normál flórája. Például, nem feltétlenül a fogmosás hiányára utal, ha valakinél bűzös szájszag alakul ki; azt is jelezheti, hogy az illető emésztési folyamataiban valamiféle zűr keletkezett – ha puffadással, és/vagy hasmenéssel, székrekedéssel küzd, akkor erre még nagyobb az esély. Ebben az esetben az emésztetlen táplálék nem tud felszívódni, a szervezet tápanyagellátása romlik. Az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen a bélflóra helyreállítása, mivel az immunrendszerünk közel 70 százaléka a bélben található.
Na de visszatérve a probiotikumokra: azért fontosak, mert az immunrendszer pozitív befolyásolásával csökken a légúti fertőzések gyakorisága, illetve még az allergia és az ekcéma kialakulása is meggátolható vele egy kutatás szerint. S bár a fogalommal sokan találkoztunk, hogy pontosan mit jelent, az általában homályban marad. Nos, a meghatározás szerint probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be.
Érdekesség, hogy már az ókorban is alkalmaztak tejsavbaktériumot tartalmazó készítményeket különböző betegségek kezelésére; Plinius például Kr.e.76-ban fermentált tejtermék fogyasztását javasolta gyomor- és bélhurut esetén,
A felfedezés tehát nem mai, éljünk a lehetőséggel: ha antibiotikum kell, legyen mellette probiotikum is.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: