Nyaralásunk története

• maimoni
• 2016-09-02

Az egész úgy kezdődött, hogy jókor voltam jó helyen. Az a helyzet állt elő, hogy valamikor májusban épp nekem kellett sütit szállítanom, és az egyik kávézóban, ahol az én sütim van, ott volt a tulaj felesége. Ő menedzseli az olaszországi Portofelice Camping Village-be telepített lakókocsijukat – ők is töltenek ott valamennyi időt minden évben, a többit kiadják. Szóval, egyszer csak megütötte a fülemet, hogy Erika így szól a mellette ülő fickóhoz: az oké, hogy ti ott lesztek csütörtöktől vasárnapig, de kinek adjam ki az előtte levő négy napot?

Nagyjából három másodpercet gondolkodtam, és odaszóltam: nekünk!

– Tényleg elmennétek? – kérdezte Erika, én pedig nagy meggyőződéssel válaszoltam: Persze, négy nap nekünk pont jó. Többre úgysem tudnánk kiszabadulni.

Hazafelé már kicsit elbizonytalanodtam. Mi van, ha a család nem is akar jönni? Mi van, ha négy napra nem is tudom itt hagyni a vállalkozást? Mi van, ha…?

Száz kérdés tolult az agyamba. Ezt elkapkodtad, Móni. Meg kellett volna kérdezni előbb a férjedet, a gyerekeket.

– Mennyibe fog kerülni? – kérdezte emberem, aki a lakókocsi szó hallatán nem igazán lett túl lelkes.

– Hát, nem igazán tudom. De biztosan nagyon kedvező lesz.

És tényleg az volt. A négy éjszaka került annyiba, mint a kemping árszabása szerint egy, szóval, én repdestem az örömtől. Végre lesz közös családi nyaralás, végre meglátom Velencét, együtt fürdünk a tengerben, és ki tudja,még milyen jó dolgok várnak ránk – persze, ekkor felsejlett Sevilla emléke, ahol első este eltörtem a könyököm. Gyakorlatilag Sevilla óta nem is voltunk külföldön, úgyhogy elhessegettem a felsejlő árnyakat, és elkezdtem gondolatban szervezni A NYARALÁST. Nem volt egyszerű, a férjemet meg kellett valahogy győznöm arról, hogy jó lesz hatunknak egy lakókocsiban (sosem láttam belülről lakókocsit), illetve el kellett kezdenem azon gondolkodni, hogyan hagyhatjuk úgy itt négy napra a vállalkozást, hogy minden zökkenőmentesen haladjon, s a kávézók ugyanúgy megkapják a sütiket, mintha mi is jelen lennénk.

Egyik feladat sem volt egyszerű.

(Folyt. köv.)

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)