Ami gasztronómiánk történetét illeti, elég sok igazi magyar ételnek gondolt fogásról derült már ki, hogy dehogyis, hiszen már a rómaiak is ezt főzték két csata között, pihenőidőben.Netán Egyiptomban ismerték, vagy az osztrák sógorok konyhájából került hozzánk. A sütemények körül is sok a téves elképzelés, mi hungarikum, mi nem, mit miért hívunk úgy, ahogy – persze, nem kell megijedni, nem fogom azt állítani a somlóiról, hogy nem is magyar alkotás. Az. De azért van csavar az elnevezésben.
- Somlói galuska
Először is egyezzünk meg: a somlói galuska nem a hulala-hab alá rejtett, maradék tortalapokból összedobott, vaníliapudinggal és csokimázzal leöntött desszert. Nem. Tiszteljük meg ezt a nagyszerű édességet azzal, hogy nem csúfoljuk meg lustaságból, ne adj’ Isten igénytelenségből ál-hozzávalókkal, az instant világ gyorsan oldódó E-számaival. Vegyük a fáradságot, adjuk meg a neki járó időt, energiát és pénzt – azaz süssünk sima, diós és kakaós piskótát, készítsünk vanília öntetet, pirítsunk diót, és a csoki se maradjon le a tetejéről – no meg a tejszínhab. Aztán, tegyünk a villánkra egy falatnyit, és emlékezzünk meg Gollerits Károlyról, a Gundel étterem egykori legendás főpincéréről, akinek fejéből kipattant az ötlet az ötvenes években. A következő falatnál jusson eszünkbe az ötlet megvalósítója, Szőcs József Béla cukrászmester, aki az 1958-as brüsszeli világkiállításon szakmai díjat is nyert a somlóival, s akitől az elnevezés is származik: az általános hiedelemmel szemben nem a Somló-hegy, hanem a fóti Somlyó a névadó, a mester ugyanis e domb lábánál, Kisalagon élt, ahol később saját cukrászdát nyitott.

Én tortaként készítem, de a kócossága megmarad.
Mit gondoltok, melyik írásmód helyes: orosz krémtorta? Vagy oroszkrém torta? Netán oroszkrémtorta? Találkozhatunk vele így is, úgy is, ez a cukrászati alapmű komoly megosztást hoz. Azért az első verzió a helyes, mert ezt a süteményt egy bizonyos Oroszi Sándor nevű cukrász alkotta meg az 1930-as években, mondjuk, hogy elsőként, bár ez elég hihetetlen, tekintve az egyszerű összetételt, ami angolkrém és piskóta – s ezek a két világháború között, amikor az említett mester alkotott, nem számítottak újdonságnak. A szájhagyomány nemcsak a cukrász keresztnevét felejtette el megjegyezni – akinek cukrászdája Budapesten, a Margit körút 3. szám alatt volt megtalálható -, de a vezetéknévről is lekoptatta az “i”-t, így maradt a torta orosz krém, nem oroszi krém. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy a süteménynek az oroszokhoz semmi köze.
- Rákóczi, de nem a fejedelem
Bár gyakran előfordul, hogy valamiféle hibás asszociáció folytán II. Rákóczi Ferenccel kötik össze a Rákóczi túrós nevű süteményt, az édességet soha nem kóstolhatta a fejedelem. „Mindössze” 78 éve, hogy nyilvánosságra került a lepény receptje; nemzetközi ismertségre pedig az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon tett szert ez az igazi magyar alkotás. Rákóczi Jánosnak egyébként Magyar konyhaművészet címmel 1964-ben, 50 ezer példányban jelent meg 520 oldalas szakácskönyve; nevét nemcsak a lepény, hanem egy húsétel, a Rákóczi rostélyos is viseli.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: