A szülinapi ünnepségsorozat első felvonása lezajlott az elmúlt két hét során. Erről minden évben beszámolok, hogy a család három tagja novemberi: Nóri nyitja a sort november 4-gyel, a férjem következik 9-én, végül Zsófi 14-én – és majd legközelebb december 30-án tortázunk, Bálint született akkor.
Ezúttal Nórit nem negyedikén ünnepeltük, mivel életvitel-szerűen immár Budapesten lakik, 6-án, pénteken jött haza. Érkezése előtt Bencével és Zsófival vásároltunk hat darab világító rudat (glow stick, you know), mert a gyerekek azt találták ki, hogy majd ezekkel előugrunk a sötétből, és nem túlságosan, de azért megijesztjük, na jó, inkább meglepjük az ünnepeltet.
Hát ki gondolta volna, hogy aznap este késik a pesti busz, fél órát ücsörögtünk a sötétben, mire hallottuk, hogy nyílik a kapu. Akkor indítottuk kedvenc boldogszülinapos zenénket, és megtörtük a rudakat. Neonszínű fényár borult a konyhára, rögtönzött koreográfiánkat rögzítette a belépő telefonja, mert a keze ügyében volt, és gyorsan tudott reagálni meglepő produkciónkra.
Mivel már késő volt – háromnegyed tíz -, az ajándékot átadtuk, de a tortázást másnapra halasztottuk, pár barátot hívtunk a családi kört kiegészítendő. Gyorsan összedobtam kedvenc spanyol halsalátánkat, ami anno Sevillába juttatott, egy adag görög húsgombócot, amelynek receptjét még nem tettem fel ide, továbbá lepénykenyeret és mártogatósokat.
Ja igen, a pezsgőnk meg Kreinbacher. Mert amióta kóstoltuk, azóta ez az igazi pezsgő, meg még a Villa Sandi.
Ezzel megkezdődött az év végi ünnepségsorozat, ami 9-én, hétfőn folytatódott egy újabb tortával. A sokak által kedvelt csokis pitét kapta emberem, mécsessel kirakott 44 mellé.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)