„Mikor megjön az ideje, megjön vele a fölöstököm” – írta Mikszáth a Két választás Magyarországon című művében. Így is nevezték a reggelit, de közismertebb a magyarosodott német szó, a früstök. Bár a tágan értelmezett reggeli órák étkezéseire sok adat van az időszámításunk előtti évezredekből is, a mai értelemben vett reggeli, amely az európai kultúrkörben meleg itallal – kávéval, teával -, illetve narancslével társított étkezést jelent, a 19. században alakult ki.
Az angol reggeli
Egy tisztességes angol reggeli elfogyasztása komoly feladat. Bár ma már nem feltétlenül indokolja a nehéz fizikai munka – ami miatt az English breakfast az lett, ami –, mivel hagyománytisztelő népről van szó, megőrizték a munkásemberek napindító fogását úgy, ahogy azt régen fogyasztották. Azaz: mindenképpen jár bele hús és tojás; utóbbi buggyantott vagy tükör, míg a hús valamilyen kolbász – na nem a magyar, húszcentis verzió, hanem a kb. 10 centi hosszú hurka jellegű kolbászka. Ezek mellé jár paradicsomos füstölt bab, sült szalonna és gomba, mindehhez pedig kenyér (pirítós), és persze vaj. Skóciában és Walesben közkedvelt a zabkása is.
Ezzel a jelzővel különböztették meg az angolok a maguk reggelijétől a más európai népek reggelijét, amelyet a vendéglátás szolgáltatói elég tágan értelmeznek, valahol szegényes, mondhatni, gyalázatos, máshol változatos és gazdag. Alapelemei a kenyér (pirítós), croissant, dzsem, vaj, kávé, vagy tea, amit jobb helyeken kiegészítenek joghurtokkal, müzlivel, sajtokkal, főtt tojással vagy rántottával, gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel, mézzel.
Nem a kontinentális reggeli uralja egész Európát, hiszen a földrajzi viszonyok és az egyes népek történelme egyaránt befolyásolták a nap első étkezésének alakulását. Olaszországban a reggeli többnyire könnyű; sokszor csak egy kávé, tejeskávé, kakaó, hozzá édes sütemény, croissant, briós. Franciaországban a reggeli leginkább fehérkenyér, bagett, croissant, vaj, dzsem. A spanyolok szívesen esznek fokhagymás-olívaolajos, paradicsommal bőven megrakott szendvicset, vagy rántottát. A görög reggeli elemei a kenyér, vaj, dzsem, méz, (forró) tej, vagy joghurt és a kávé. A dánok asztalára gabonafélék, vagy kenyér, péksütemények, sajtok, joghurtok, dzsemek, vajas sütemények, tej, tea, kávé kerül, Hollandiában pácolt heringgel is találkozhatunk a szokásos felvágott és sajt mellett.
Az Egyesült Államokban a buggyantott tojás, a sült bacon és a lekváros kenyér mellett rendületlenül tartják magukat az egészségesnek gondolt, ám borzasztóan sok cukrot tartalmazó gabonapelyhek. Gyakran kerül az asztalra a pancake (amerikai palacsinta) és donut (fánk) is. Narancslevet, vagy a filmekből jól ismert, kancsóból töltött hosszú kávét isznak.
Kanadában juharsziruppal gazdagon meglocsolt amerikai palacsinta nagyon kedvelt, Közép-Amerikában pedig sokféle tojásételt készítenek.
Az orosz reggeli
Egyesek szerint az orosz reggelinek három verziója van, úgymint 1: vodka. 2: vodka, fekete kenyér. 3: vodka, fekete kenyér, füstölt hal. No persze vannak finomabb változatok is, tradicionális a zab- vagy hajdinakása, vagy a blini, azaz a palacsinta. Ez utóbbi vastagabb, mint a miénk, általában édes tejföllel eszik. Itt kell megemlítenünk a szirnyikit, ami túró kis tejföllel, mazsolával, cukorral kikeverve, grízbe forgatva és vajon megsütve. A lazacot és a kaviárt kevesen engedhetik meg maguknak minden nap – de persze ez is előfordul; mégis, az alap átlagreggeli a sima szendvics felvágottakkal, sajttal, ital pedig a tea.
A tradicionális reggeli elemei a miso leves, többnyire rizzsel. Mellé esznek sült vagy szárított halat, sonkát és rántotta-jellegű tojásételt. Utóbbit úgy is készítik, hogy a felvert nyers tojást a forró rizsbe forgatják, ami így a hőtől megkocsonyásodik, majd az egészet szójaszósszal ízesítik.
Egyik jellegzetes reggeli ételük a jauk nevű rizskása, amelyet tört rizsből főznek valamilyen hús hozzáadásával; sokféle alapanyaggal dúsítják még, ízléstől, lehetőségektől függően, és többnyire gyömbérrel, újhagymával, sült fokhagymával ízesítik. Szintén népszerűek az olajban sütött fánkok, a kia palacsinták, vagy a tápiókapuding.
A szigeteken is kávéval indul a nap, ami után friss gyümölcsöket fogyasztanak: mangót, guavát, papayát, maracuját, ananászt. A hawaii konyhára erős hatást gyakoroltak az ültetvényekre érkező portugálok, és ez a reggelin is tetten érhető: portugál kenyér, sertéshúsból, fokhagymával, hagymával, paprikával készített portugál kolbász, rizs és tojás kerül az asztalra..
S hogy mi van velünk, magyarokkal?
Nos, az elmélet szinte mindenkinek megy. Mit kellene, mit lehetne, mi az egészséges, de ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a gyakorlatba már jóval kevesebben ültetik át az amúgy tudottakat. Amint azt nemrégiben elhunyt népszerű írónk, Bächer Iván összefoglalta Vándorbab című könyvében:
„Megdöbbentő fölfedezésre jutottam: ebben az országban nem reggelizik – legalábbis városi ember – senki sem. Nem reggelizik sem tanár, sem orvos, sem ügynök, sem boltos, nem reggelizik senki, reggel mindenki kávézik csupán, egyetlen egy valakivel találkoztam, aki reggel kifacsar magának öt narancsot, de az egy nagyon gazdag ember volt.
Falun persze egy kicsit más a helyzet, ott azért pirkadatkor le-lecsúszik egy-két szál kolbász, kétujjnyi táblaszalonna, maroknyi pörc, lábaska hideg disznópörkölt, töltött káposzta, babgulyás – érdekes módon csupa olyasféle dolog, amely az újságok heti étrend rovatában ritkán szerepel javallott reggeliként.”
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: