Ismeritek azt az érzést, hogy “mit nem adnék most valamiért, ami tömény csokis”? Én igen. A férjem nem. Na most, akik hozzám hasonlóan átélik időnként ezt az erőteljes vágyakozást, azoknak ajánlom figyelmükbe a most következő sütit.
Kávé mellé is kiváló egyébként, és ha már kávé, egy kicsit emlékezzünk meg a régi kávéházi világról – amelyről egyszer régen szakdolgozatot is írtam -; emblematikus szereplője volt Karinthy Frigyes, aki számos kávéházi játékot talált ki – így például a halandzsa verselést (tudtátok, hogy a halandzsa szó is tőle származik?):
A pő, ha engemély, kimár —
De mindegegy, ha vildagár,
Mert engemély minder bagúl,
Mint vélgaban a bégahúr!
(részlet)
Többször is elém került a vers mostanában; legutóbb, amikor Karinthy Ferenc: Baracklekvár című novelláját hallgattam sütés közben.
A novellában az író gyerekkorába enged betekintést; a történet az egyik házvezetőnő azon törekvését meséli el, hogyan szerette volna megnevelni a Karinthy családot, vagy legalábbis a “normális” felé terelni. Mellékesen Karinthy Ferenc megemlíti apja kedvenc játékait, amelyek között egyik volt a halandzsa vers írása, s amelyek közül a fent idézett az egyik legsikeresebb alkotás. Olyannyira, hogy én ifjú koromban, amikor nagy R-GO rajongó voltam, a verset felfedeztem az “Így jácctok Ti” című album “Nem kell mindent érteni, kérem” dalában. Szikora Róberttel szemben ugyanis gyakori kritika volt, hogy nem lehet érteni a szövegeit, nos, én “a pő ha engemély kimár”-t megfejtettem…
Hozzávalók:
15 dkg étcsoki (min. 60%-os)
7,5 dkg vaj
75 ml tejszín
15 dkg cukor
2 tojás
5 dkg liszt
5 dkg pirított, durvára tört dió
6 tejkaramellás cukor (régen Boci cukor:)
- Egy műanyag edénybe tördeljük a csokit, rátesszük a vajat és a tejszínt, és mikróban két perc alatt megolvasztjuk.
2. Simára keverjük.
5. és simára keverjük. A masszát a kivajazott minimuffin tepsibe adagoljuk.
6. A tejkaramella cukrokat feldaraboljuk, és a mélyedésekbe öntött masszába nyomunk 1-1 darabot.
7. 180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütjük. A kész sütiket kivesszük a formából, és ha szeretnénk halmozni az élvezeteket, ganache-sal megöntözhetjük. Ehhez felforrósítunk 1 dl tejszínt, és felolvasztunk benne 10 dkg étcsokit. Simára keverjük, és mindegyik kis csokis sütire adagolunk belőle. Én fehér csoki forgáccsal díszítettem.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Ez így ránézésre (elolvasva pláne) egy lórúgásnyi cukorsokk. Viszont én szeretek veszélyesen élni, az édességet meg még annál is jobban!!:D
A króm egyébként valóban képes csökkenteni az édesség iránti vágyat? Van erről esetleg tapasztalatod?
Hát sajnos nincs:)
csokiéhség mindig van
Nyami! 😀 Ment a pinterestemre.