Lagotto DIY

Ritkán fordul elő velem, hogy megszólítok más kutyásokat, de ma ezt tettem: megláttam ugyanis egy fiatal lánynál egy szakasztott ugyanolyan kutyát, mint a mi Bogyónk. Ugyanolyan uszkárhajas fej, szürke uszkárszőr, felkunkorodó farok, lelógó fülek. Jé, mondtam Zsófinak, nézd, ez tuti, hogy a Bogyó tesója! Ő is helyeselt, hogy tényleg, ugyanúgy néz ki, és egy hirtelen ötlettől vezérelve odaléptem a lányhoz.

Igazából nem tudom, miért tettem, hisz’ mi van, ha a tesója? Hozzuk össze őket testvértalálkozóra, jöjjünk össze közös szalonnasütésekre, netán kocogjunk esténként a kutyákkal együtt? Na mindegy – előfordul, hogy előbb cselekszem, aztán gondolkodom -, a lányhoz léptem, és megkérdeztem:

– Ne haragudj, nem innen Cserszegtomajról származik a kutyus?

– Ó nem – felelte a gazdi -, bár tudom, itt is van ilyen.

– Ő is félig uszkár, ugye?

– Nem, ő egy lagotto.

– Nem mondod… a miénk kiköpött ugyanilyen, de csak az anyukáját tudjuk, hogy uszkár.

Bogyó.

– Hát igen, kimutatható a lagottókban az uszkár néhány jellegzetessége…

Utánaolvastam. Ez a fajta – teljes nevén lagotto romagnolo – egy ősi olasz fajta, szarvasgomba keresésben verhetetlen. Na mondom, Bogyókám, ezt kipróbáljuk, hátha lagotto vagy, mert egy jól kiképzett példány akár 2000 eurót is ér. Na, ekkor kezdtem sajnálni azt az ivartalanítást, de csak egy pillanatig, mert a következő ismérvnél meg is bukott a mutatvány:  magyarul olasz vízikutyának nevezhetnénk a lagottót, mert a  XIX. század közepéig kifejezetten vízi vadászatokon segédkezett, télen még a jeget is áttörte, úgy hozta fel a víz alól a meglőtt madarakat.

Egy lagotto.

Hát Bogyó semmiért sem menne vízbe, nagyon fél a medencéből kifröccsenő víztől is, nemhogy jég alá ugorjon…ááá.

Szóval, a lagotto ilyen vízi vadászkutya volt, de az egykori tenyésztők (már az 1600-as évektől), a vallarólók fő foglalatossága a vadászat mellett a szarvasgomba-gyűjtés volt, és hát el kellett dönteni, hogy a kutyákat milyen irányba orientálják, nehogy gombakeresés közben a felbukkanó vad után vessék magukat. Így aztán a vadászösztönt háttérbe szorították, mert a gombászás, lássuk be, mindig is jobban jövedelmezett.

Urak lagottóval.

Mindenesetre, hogyha legközelebb megkérdezik, Bogyó milyen fajta, azt mondom majd, olyan lagotto-szerű. A mi kis DIY-lagottónk. Csak egy uszkár anyuka, meg egy fekete középtermetű apuka kellett hozzá. És ingyér volt.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)