Szilveszterkor pezsgőt kell inni, ezt mindenki tudja; de ha már isszuk, tanuljunk is róla valamit!
Gyorstalpalóm első fejezetében a pezsgő történetéről írtam általában, de nem tértem ki a hazai pezsgőgyártás úttörőjére, Törley Józsefre – ugyanis története külön fejezetet érdemel. Életéről olvasgatva az fogalmazódott meg bennem, hogy egészen elképesztő, hogy valaki tizenéves kora végére rátalál arra, amivel foglalkozni akar, sőt, húszas évei elején már saját gyárral is rendelkezik.
Azért ez döbbenet, nem? Na de kezdjük az elejéről.
Apja még Schmierl Valentinként látta meg a napvilágot Szabadkán; részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, s ezt követően nevét Törleire magyarosította. három fia született: Antal (1853), Gyula (1855) és József (1858). Utóbbi ugyebár történetünk főszereplője.
Ő a grazi kereskedelmi akadémián tanult, itt találkozott Teophil Roederer francia pezsgőgyárossal, aki őt francia-német nyelvű levelezőként alkalmazta reimsi gyáránál. Az ifjú megtanulta a pezsgőgyártás csínját-bínját, olyannyira, hogy hamarosan önállósította magát, és még húszas évei elején itt, Reimsben önálló céget alapított.
1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok), és komoly lehetőségeket látott a vidékben: szőlőt, házhelyet, présházat vásárolt, és 1882-ben áttelepítette ide reimsi gyárát. Szakember barátja, Louis François is vele tartott, ő irányította a termelést, akihez később öccse, César is csatlakozott. Néhány év múlva ők ketten kiváltak a cégből, és egykori barátjuk konkurenciája lettek saját gyárukkal.
Törley folyamatosan fejlesztett, húszezer négyzetméteres pincét hozott létre, üzemét a legmodernebb gépekkel szerelte fel. Figyelte, és alkalmazta az új technológiákat, így például a fagyasztásos seprőtelenítést. A minőség mindig elsődleges szempontja volt, fel is jegyezték mondását, amely szerint „tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt”. Rendkívüli módon odafigyelt üzleti jó hírére, éppen azért az alapborok kiválasztásánál sem volt megalkuvó: többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. 1905-ben a cég már közel egymillió palack pezsgőt termelt, Törley ezért az áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat; hamarosan nemcsak a hazai piacot látta el, hanem Franciaországba, és tengerentúli országokba is exportált. Ő volt az első Magyarországon, aki teherautókat vásárolt termékei szállításához.
Marketing területén is ügyes volt, felismerte, hogy a márka építése a szőlőszemektől a felhasználó asztaláig tart. Teherautóit feliratozta, márkajelzéssel ellátott számolócédulákat, éttermi plakátokat használt, sőt beépített vásárlókat is alkalmazott. Feladatuk az volt, hogy ellenőrizzék, ajánlja-e a Törley-pezsgőt a pincér; amennyiben nem, úgy nagyon látványosan rendeltek egy palack Törley-t, majd fennhangon dicsérték azt.
1907-ben nagy pompával ünnepelték a gyár fennállásának 25. évfordulóját, amikor Törley József még mindig viszonylag fiatal, mindössze 49 éves volt- ám két évvel később nyaralás közben perforált vakbélgyulladás következtében meghalt.
Mivel saját gyermeke nem volt, gyárát és vagyonát két bátyja fiúgyermekei örökölték. Ők nagybátyjuk szellemében vezették tovább a céget, amely még az államosítást is túlélte, a Törley név mindig párosult a minőséggel. A vállalatot rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd a 2005. január 3-án megalakult Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: