Tudom jól, hogy korosztálytól függetlenül sokan vagyunk elégedetlenek a súlyunkkal. Fogyókúra, diéta, életmódváltás – divatos hívószavak ezek, amelyek hozzák a várt kattintásszámot, mert a korszellem azt követeli meg tőlünk, a nyugati civilizáció nőtagjaitól, hogy maximum 40-es méretet hordjunk, a BMI-nk legyen 25 alatt.
Sokan nem férünk bele ebbe a dobozba. Azon gondolkodtam – egy újabb fogyókúrát tervezgetve -, hogy mekkora hülyeség az, hogy évtizedek mennek el az életünkből az önmagunkkal való folyamatos elégedetlenség miatt. Hogy nem tudjuk elfogadni azt, ami van, folyamatos problémának látjuk, felnagyítjuk, és ezért sok jó dolgot nem, vagy csak alig veszünk észre.
Persze, más dolog az, amikor a túlsúly egészségügyi problémákat okoz; de ha nem, miért ne lehetne boldogan élni 3XL-es mérettel?
Tudtátok, hogy húsz évvel ezelőtt a modellek testsúlya mindössze 8 százalékkal volt kevesebb, mint az átlag nőé? Ma pedig 23-mal. A divatházak a 42-es méretet már nagy méretnek, “plus size”-nak tekintik, így is kezelik, amire azt mondom, húzzanak el a sunyiba. Miért kell felcímkézni a nagyobb méreteket, sőt, külön részlegen elhelyezni, hogy na helló, ez itt a kövérek része, miért kell különbséget tenni, mondhatnám, diszkriminálni azokat, akik kinőttek az M-es méretből? Aki túlsúlyos, az más bánásmódot érdemel?
Van itt Keszthelyen egy klassz butik, szeretem, jó cuccokat hoznak bele Olaszországból – de előre folyik rólam a víz, amikor bemegyek oda, mert tudom, hogy a ruhák 95%-a nem jó rám. Hogy át fogok élni egy csomó kellemetlen pillanatot a próbafülkében, mert azt hiszem, hogy na, ez jó lesz, de nem az. Attól meg kifejezetten viszolygok, hogy de hát van itt egy-két “lebernyeg” – könyörgöm, abban plusz két mérettel nagyobbnak nézek ki! Csinos szeretnék lenni olyan ruhákban, amilyeneket ott látok az állványokon – csak épp nekem 46-os kéne. De az nincs. Pedig nézzétek; csúnya?
Vagy ő:
Mennyivel több élet árad ezekből a modellekből, mint anorexiás, csontsovány kolléganőikből! Igazi nők, nem bábuk, de azért rajtuk ott lóg a címke, hogy “plus size”.
Nem tudom abbahagyni…
És a poént a végére:
Érdemes ilyen plus size fotókat nézegetni… mert így én is ki tudok nézni, és amit látok, az tetszik!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)