Tulajdonképpen nem olyan bonyolult…de mégis, igényel némi gyakorlatot. És amíg ez nincs meg, esetenként kínszenvedés ennek a sütinek az elkészítése. Mondjuk azért, mert karamellizálás helyett odaégetjük a tésztalapokat. Vagy mert a krém folyik, a piszok, és nem akar a tésztacsíkon maradni. És akkor az ember visszaszedi a tálba, beteszi a hűtőbe, vár egy órát, hogy szilárduljon, aztán újra habzsákba tölti, és bízik benne, hogy most aztán rendben lesz. Aztán egyszer csak a süti “benne lesz az ember kezében”, és már minden klappol; a tészta nem ég el, a krém nem folyik, minden jó. És ez így megy addig, amíg elhiszi, hogy már mindent tud a millefeuille-ről, erről a puccos krémesről, és akkor az majd megint űz vele valami gonosz kis tréfát. Soha ne higgyétek el, hogy mindent tudtok. Akkor nem lesz baj. Hozzávalók 12 darabhoz: 3 tekercs leveles tészta (nem a fagyasztott, hanem a tekercses a hűtőpultból) porcukor a tészta szórásához A krémhez: 5 tojás sárgája 10 dkg cukor 4 dkg étkezési keményítő 5 dl tej 1/2 vaníliarúd magjai, vagy 1 kk vanília eszencia, netán valódi vaníliás cukor 5 dl tejszín 1 cs Zselatin fix 1. Elkészítjük a krém alapját. A tojássárgákat egy lábasban összekeverjük a cukorral és a keményítővel, hozzáadagoljuk a tejet, és folyamatos kevergetés (habverő) mellett forrásig hevítjük. Ekkor be fog sűrűsödni, húzzuk is le a tűzről, nehogy rántotta legyen belőle. Hagyjuk kihűlni. 2. Süssük meg a lapokat. A sütőt melegítsük elő 190 fokosra – én légkeverést használtam -, és tekerjük ki az első tekercs leveles tésztát. Egy szűrő segítségével szórjuk meg porcukorral, majd fektessük a tésztát a papírral együtt, amiben volt, a tepsi hátuljára. Helyezzük a tepsit úgy a sütőbe, hogy közvetlenül a sütő rácsa alá kerüljön: a rács akadályozza majd meg, hogy a tészta magasra nőjön. Így süssük 10 percig, majd állítsuk a sütőt grill funkcióra, és addig süssük (pár perc csak), amíg a lap nem karamellizálódik. Én egy szinttel feljebb is szoktam tenni a tepsit, de ez sajnos egy olyan süti, amelyhez mindenkinek ki kell ismernie a saját sütőjét. Ha például nincs rajta grill funkció, az alsó-felső sütéssel próbálkozzunk, de nem tudom, milyen lesz az eredmény. Megoldást jelenthet még a karamellizáló pisztoly, az enyém sajnos évekkel ezelőtt elromlott, azóta nem szereztem be újat. És akkor ezt ismételjük meg még kétszer. 3. Ha a lapok készen vannak, verjük fel a tejszínt kevés porcukorral és a Zselatin fixszel, majd keverjük a kihűlt sárga krémhez. Töltsük a krémet habzsákba. 4. Vágjuk fel a lapokat 3×12 csíkra (hosszában negyedeljük, majd keresztben harmadoljuk). Az alsó 12 csíkra darabonként nyomjunk a krémből kis csúcsokat (én 7×3-at szoktam), majd helyezzük rá a középső csíkokat, megint krém, és a felső lap következik a tetejére. Tulajdonképpen meg is vagyunk. Csak tegyük hűtőbe, mondjuk éjszakára.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Szia Móni!
Szeretnék tanácsot kérni tőled, hogy te milyen habtejszínt használsz, amit fel is lehet verni? Mert én ( főleg mostanában) ilyennel nem nagyon találkoztam.
Meli
SZia, a Lidl kisdobozos (2 dl) tejszínje abszolút jó, és mindössze 179 ft. Vagy 169, most nem tudom biztosan. Nekem mindig felverődik, kivéve tavaly aug-szept, akkor nem tudom, mi volt, mást kellett használnom, a poharasukat, az 220 körül van.
Több órát hűtött tejszínről van szó minden esetben, ugye?
Igen, az a habbá verést nagyban segíti. Nyáron meg sem próbálom nem hűtött tejszínből.
Szóval ezt nézte Péter töltött oldalasnak :-). Nagyon szép süteménynek is!!!