A szokásos heti könyvsorsolás kihirdetése következik. Ezúttal a Határvonalak sorozatból az általam már oly sokszor emlegetett Gyerekhatárok című kötet kerül “kalapács alá”, azonban nem egy, hanem két példány.
Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend, a pszichológus és családterapeuta szerzőpáros többek között olyan kérdésekre adnak választ könyvükben, hogy mi a gyermeknevelés célja, hogyan lehet sikeres, boldog embereket nevelni a mai világban, hogyan tudjuk egyensúlyban tartani a szabadságot, a fegyelmezést és a szeretetet. Állítják: az ember jelleme egyben sorsa is:
“A gyerekek csak úgy tanulhatják meg, hogy kik ők, és miért tartoznak felelősséggel, ha szüleik egyértelmű határokat húznak, és elősegítik, hogy ők is kialakíthassák a maguk határait. A világos határoknak köszönhetően számos nélkülözhetetlen vonás alakul ki a gyerekekben:
– megismerik önmagukat, kialakítják saját identitásukat,
– megtanulják, miért kell felelősséget vállalniuk, és miért nem,
– képesek lesznek jó döntéseket hozni,
-megértik, hogy ha jól döntenek, a dolgok jól alakulnak, míg ha rosszul választanak, negatív következményekre számíthatnak,
– képesek lesznek a szabadságon alapuló, valódi szeretetre.”
A könyv foglalkozik olyan konkrét problémák kezelésével is, mint például az indulatosság, a szülői utasítások figyelmen kívül hagyása, a tekintéllyel való szembeszegülés és a hisztizés; humoros, életből vett példákkal illusztrálja, hogyan lehet elérni, hogy önmagukért felelősséget vállaló emberek váljanak gyerekeinkből, akikben kifejlődik a felelősségérzet, az önuralom, a szabadság.
Pénteken este 8-ig lehet “nevezni” a sorsolásra, úgy, hogy kommentben válaszoltok a következő kérdésre:
Szerintetek melyik az a három legnagyobb nevelési hiba, amit egy szülő elkövethet?
Ne feledjétek, két példányom van, tehát dupla az esély!
És ami még fontos: mindkét példányt a Harmat Kiadótól kaptam; aki nem akar versengeni, hanem inkább megvenné a könyvet, megteheti például a kiadó weboldalán, itt a bolti árnál kedvezményesebben, 2000 forintért kapható.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Szia, érdekelne a könyv, ezért gyorsan három hiba:
– túlféltés
– szeretettel történő zsarolás
– fizikai illetve a verbális bántalmazás
… és de sok lenne még.
Noémi
Sziasztok!
Nekünk még nincs gyermekünk, de amit a környezetemben láttam, azok közül:
– a majomszeretet,
– a túlzott aggódás,
– az elnyomás.
De ahogy Noémi írta, sok lenne még.
Szép napot,
Betty
Sziasztok,
aktuális lenne a könyv nálunk is:)
Az előttem szólók leírták nagyjából a legnagyobbakat, így olyanokat mondanék, amivel inkább kiegészíteném a hibák felsorolását:
– a gyerekbe táplálni azokat a gyengeségeket, hibákat, lelki deformációkat, amiben mi szenvedünk
– valaki ellen hangolni
– saját képünkre formálni, elnyomva az ő egyéni jellemét.
köszi a játékot és a fantasztikus recepteket:)
Réka
Szia!
Legfontosabb a bántalmazás, ami nem csak fizikai lehet.
Ugyanilyen hiba ha nincs határ, a gyerek mindent megtehet.
No és persze az elhanyagolás minden formája.
sajnos gyerekekkel dolgozom, ezért minden ilyennel elég sűrűn találkozom.
Szia! Igen nehéz feladat 3-at kiválasztani a “sok”-ból.
– kis korban a túlzott féltés, majd később a nem megfelelő oda figyelés
– veszekedés / kiabálás a gyermek előtt
– büntetés túlzásba vétele/ dicséret hiánya
-ha nincs egyensúly a szülő és a gyerek igényei között
-ha nincsenek korlátok
-ha túl magasak az elvàràsok
-ha a szülő nem uralkodik az indulatain
Az én gyermekeim már “kirepültek”, de a lányomnak nagyon szeretném ezt a könyvet, mivel ő most gyakorló szülő, tanulhatna belőle, hogy amit én elhibáztam, azt ő ne tegye.
Nagyon nehéz kérdés… talán a sok-sok hibából a(z)
– túlzott féltés és aggódás (nekem ez a legnagyobb bajom még most is)
– elhanyagolás
– mindent megengedés.
Szia!
Sajnos nap mint nap rengeteg hibát el lehet követni a gyereknevelésben, bármennyire is igyekszünk “jól” csinálni, utána olvasni, türelmesnek lenni, nem elveszteni a fejünket…stb-stb. Szerintem ez egy örök tanulási folyamat, hiszen ahogy növekszik a gyerkőc egyre újabb és újabb helyzetek, viselkedési formák lesznek a jellemzők a szülő-gyermek kapcsolatra, vagy a gyermek-világ kapcsolatra, amely a szülő számára is teljesen új, hiszen eddig csak gyermekként élhette át ezeket, de most a másik oldalt kell képviselni. 🙂
És hát annyiféle megoldási lehetőséget hall, olvas az ember 1-1 helyzetre. Melyik lehet jó? Melyik lehet a legjobb a mi számunkra? Hiszen minden ember más, melyik illeszkedhet a legjobban a mi kettőnk(szülő-gyermek) személyiségéhez? Melyik lehet az a nevelési forma, amiben mind a ketten (szülő-gyermek) alapvetően (többségében) a legjobban érezhetjük magunkat? Nagyon nehéz rátalálni a helyes útra és így nagyon nehéz most a válaszadás is a kérdésedre.
Mik lehetnek a legnagyobb hibák? Hiszen annyi van! Az előbbi okfejtésem miatt inkább megpróbálok elvonatkoztatni az életkortól és a helyzetektől és inkább állandó, minden életkorban előfordulható lehetséges alapvető problémákban gondolkozni.
Az én számomra szerintem az lehet a 3 legnagyobb hiba, ha:
1: nem mutatjuk ki eléggé a szeretetünket a gyermekünknek és a rohanó mindennapi élet forgatagában elfeledkezünk arról, hogy “minőségi időt” töltsünk vele (pl.: beszélgessünk, játszunk vele; az ő tempójában éljük meg a mindennapi rutinjait, lehetőség szerint játékot csinálva belőle) 2: ha az idő szűkössége miatt inkább mindent mi csinálunk meg és így akadályozzuk őt az önállósodási, “magabiztosodási” (tudom, ilyen szó nincs, de szerintem ez a kettő nagyon összefügg) folyamatában;
3: ha rengeteg követelményt támasztunk felé minden nap, de a kért követelményünket mi nem alkalmazzuk magunkra és mutatunk példát vele, hogy könnyen lemásolhassa és így megtanulhassa az alkalmazását. Valamint nem dicsérjük meg, ha sikerül alkalmaznia.
Most veszem csak észre, hogy mennyire nehéz is ez a kérdés, hiszen még “csak” ezeket a koroktól független elkövethető hibákat is reggelig lehetne sorolni. 🙁
Rengeteg olyan apró “bökkenő” előfordul az ember életében, amiről nem is gondolja, hogy esetleg törést okozhat ezzel a gyermekében (még ha esetleg rövid távra is), és tudom, kivédhetetlen, hogy előforduljon, de azért olyan jók az ilyen típusú könyvek, mint amit fent említettél, mert talán ezeket áttanulmányozva kevesebb ilyen “bökkenő” fordulhat elő az életünkben, és talán egyszer egy kiegyensúlyozott, magabiztos, talpraesett, boldog felnőtt gyermekünk lesz, egy kiegyensúlyozott, magabiztos, talpraesett, boldog anyukával. 🙂
Következetlenség
Majomszeretet
Szeretet nélküli fegyelmezés
Pl: Szülői tekintély rombolása, liberalizmus, szeret és elfogadás nem kifejezése
Őszintétlenség, testi/lelki bántalmazás, mindent szabad/semmit nem szabad.
Ha nem úgy él a szülő, ahogy ezt a gyerekétől elvárja.Mondhatni bort iszik és vizet prédikál.Nem kellően következetes, szigorral,kellő magyarázattal,és szeretettel!!!!Ha magát egy mártírnak állítja be, aki soha semmi rosszat nem tett.
Következetlenség, túlféltés, azaz semmit nem engednek meg a gyereknek, mindenen aggodalmaskodnak, illetve a lelki bántalmazás. Sajnos időnként én is követek el ezek közül, de igyekszem odafigyelni.
Manipulálás, hidegség, korlátok hiánya,
1. ha nem játszunk a gyermekünkel(elhanyagolás)
2. megtiltunk valamit, ha hisztizik mégis megengedjük(következetlenség)
3.szeretettel zsarolás
Túlzott teljesítménykényszer, következetlenség, érzelmi/fizikai bántalmazás.
Következetlenség, túlféltés, a szülő saját álmainak ráerőltetése. Talán…de persze még rengeteg lehetőség van ezeken kívül is…
Következetlenség,testi-lelki bántalmazás,túlzott aggódás.
A teljesség igénye nélkül: fizikai bántalmazás, túlzott teljesítményelvűség,túlzott féltés. Szerintem ezek komoly hibák.
Engem is nagyon érdekelne a könyv gyakorló szülőként. A leginkább hibás nevelési irány szerintem a következetlenség, ha nincsenek határok és ha vannak is azok nem egyértelműek, és a túlzott aggódás, féltés.
Szia Móni, szerintem a következetlenség, a kevés figyelem és a nem megfelelő szeretetnyelv gyakorlása az első 3 ami eszembe jut, de biztos sokféle van még…
Szerintem óriási nevelési hiba, ha nem “szívből”, nem igazán mély szeretettel nevelünk, hanem csak ésszel, esetleg behódolva külső elvárásoknak.
A következetlenséget én is nagy hibának tartom, a biztonságérzettel nem szabad játszadozni.
És azt is, ha úgy nevelünk, hogy nem éreztetjük nap mint nap, mi bízunk benne, elfogadjuk, szeretjük, ránk számíthat, mi védjük, ha kell, mi erős támasza vagyunk… 🙂
Ditti
-testi/lelki bántás (lelki zsarolás, durva verés)
-ha a felelősségvállalásra nem tanítják meg
-a “szeretettankjuk” üresen hagyása
Köszönjük a játékot! 🙂
1. ha nem vagyunk hitelesek: olyan dolgokat követelünk, amelyeket magunk sem tartunk be
2. ha hibázik a gyerekünk, szerintem nagy hiba őt minősíteni negatívan a tette helyett, illetve azt kommunikálni felé, hogy ezért kevésbé szeretjük őt
3. hanyagság, mind testi, mind lelki szinten
És ez nem tartozik a legfontosabb háromba, de ebben a rohanó és türelmetlen világban nagyon fontosnak tartom azt is, hogy megtanítsuk a gyerekeinket türelmesnek és kitartónak lenni.
1. a következetesség hiánya (baromi nehéz sokszor megtartani, de muszáj)
2. a szeretettel / vagy annak hiányával való zsarolás (egy életre szóló lelki sérülést lehet vele okozni már egész kicsi, beszélni nem tudó gyerekeknél is)
3. ha nem tanítjuk meg nekik, hogy mik a határok
Köszönjük a játékot, sok értékes gondolatot meríthetünk mind a bejegyzéseidből, mind a hozzászólásokból 🙂
Igaz nekem még nincs gyermekem,de azért pár dolgot így is fel tudnék sorolni.
– ha a szülő inkább mindent megcsinál a gyereke helyett, mert pl. sietni kell, türelmetlen…
– sokszor tapasztaltam, hogy egyszer “ezt” követel a szülő, másszor pedig “azt”. Fontos, hogy ha egyszer valamit elvárunk a gyerektől, azt máskor is ugyanúgy várjuk el tőle.
– harmadiknak kicsit furcsa dolgot írok, de szerintem a “megvesztegetés” sem jó. Pl. ha a gyerek alvásidő alatt ügyesen fekszik, adunk neki valami meglepit. Előbb-utóbb hozzászokik és már szinte követelni fogja ezeket a kis meglepetéseket. Ne azért csináljon meg valamit, mert ajándékot kap, hanem azért mert ő szeretné.
Úgy látom magam körül, hogy sok fiatal szülő csak gondozza, tanítgatja a gyermekét, megpróbál neki “mindent megadni”, csak éppen nevelni felejtik el a gyereket. Amit elmulasztanak pici korban, azt nagyobb, már iskolás korában próbálják megtenni, persze akkor már régen késő.
Gyakorló kisgyermekes anyukaként sokat foglalkoztat ez a téma.
1. Szerintem a legnagyobb hiba, amit szülőként elkövethetünk, ha nem figyelünk 100%-ig a gyerekre, amikor vele vagyunk. Legyen az csak nagyon rövid idő, de ha együtt csinálunk valamit, akkor ne valami egészen más járjon az eszünkben.
2. Szintén nagy hiba szerintem, ha megpróbáljuk a gyereket megvédeni a családot ért minden negatív hatástól. Nem azt mondom ezzel, hogy mindent tudnia és látnia kell, de szerintem az ő szintjén elmondani, hogy mi a probléma, sokkal jobb, mint megpróbálni eltitkolni. Úgyis megérzi a feszültséget, és azt hiszi, hogy miatta van.
3. Nem szeretném ismételni a többieket, de ebből a felsorolásból nem lehet kihagyni a következetlenséget, mint – véleményem szerint – a legnagyobb nevelési hibát.
Köszönjük a lehetőséget a véleményalkotásra és a nyereményre!
-Bántalmazás (fizikai és lelki) és elhanyagolás,
-Következetlenség,
-Túlszeretés/túlféltés,
-Manipulálás, zsarolás, megvesztegetés.
1. Következetlenség
2. Anyagiakkal megvenni a szeretetet
3. Túlterhelni kötelezettségekkel a kötelezőeken kivül, mert ma ez a divat és nem marad idő gyereknek lenni
És még sorolhatnám…..
-rápakolni a gyerekre a mi gyerekkori vágyaink megvalósításának terhét
-érzelmi sivárság
-testi/lelki bántalmazás
1. Túlzó elvárások
2. Következetlenség
3. Az őszinte odafigyelés hiánya