Rémlik, mintha látnám – avagy hova a csudába tettem?!

Nincs meg a kutya oltási könyve.

Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor hónapokkal ezelőtt megtaláltam az utoljára ősszel használt táskámban, diadalmasan kivettem onnan, hogy jéééé, ez meg itt van, majd eltettem egy tuti biztos helyre, ahol majd megtalálom, amikor szükség lesz rá – és azóta nincs meg.

Még mielőtt javasolnátok, VAN olyan dobozom, ahol az összes hivatalos iratot, egészségügyi könyvet, bizonyítványokat őrzöm, itt szokott lenni az oltási könyv is. De most nincs.

Ráadásul, nincs meg az a füzetem, amibe az elmúlt évben jegyzeteltem a könyvtári kutatómunkámat, az Uj Idők melyik számának hányadik oldaláról való egy-egy cikk… Pedig előttem van, hogy betettem a könyvespolc alsó fakkjába, az egyetemi cuccaim közé – de nincs ott.

Továbbá, nincs meg az egyik gyerekem által, de az én nevemre kikölcsönzött Voltaire: Candide, pedig rémlik, ahogy a könyv gerincét olvasom a polcon, sőt, még a könyvtári jelzést is látom, hogy V63, vagy valami ilyesmi.

Lehet, hogy ebben lapul könyvjelzőként a kutya oltási könyve,és az egész belecsúszott a füzetembe…és most együtt tűntek el valahol, tér és idő útvesztőjében.

Egyszer egy néni azt mondta, amikor egy otthon eltűnt tárgy miatt aggódtam, hogy kedveském, ne ijedjen meg, amit a ház elnyel, azt előbb-utóbb elő is adja.

Hát most várok. Csak előkerülnek.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)