Amikor javasoltam a kávézóban, amelynek cukrásza vagyok, hogy próbáljuk ki a paleo süteményeket, hogy is mondjam, enyhe cinizmussal találtam szemben magam. Mert, érvelt a tulaj, aki sütit eszik, nem azért vesz azt, mert fogyókúrázik. De – vitatkoztam én – magamról tudom, ha egy kávézós helyen diétás sütit találok, biztosan kipróbálom. Mert nem akarok hízni, de néha igenis kell egy kis édesség. Ráadásul, vannak, akik a megszokott sütemények öszetevőinek valamelyikére allergiásak, vagy a tejre, vagy a lisztre, vagy cukrot nem ehetnek – szóval, mondtam, szerintem lenne rá kereslet.
Megpróbáltuk.
Igazam lett.
Kezdtük az almás-mákossal, aztán jött a meggyes-csokis, majd az epres kókusztorta, és most a legújabb ez a narancsos-diós csoki. Elfogult vagyok, mint általában minden szülő a saját gyerekével, mert minden szempontból szépnek és jónak látom, persze, tudom, lehetne még tökéletesíteni, de szeretem, mert az enyém.
Hozzávalók a tésztához:
4 tojás
10 dkg nyírfacukor
25 dkg finomra őrölt dió
3 dkg cukrozatlan kakaópor
fél kk szódabikarbóna
A krémhez:
5 tojás
2,5 dl frissen facsart narancslé*
10 dkg nyírfacukor
1 csomag Zselatin fix
7 dkg kókuszzsír
A tetejére:
hámozott narancsszeletek
aprított dió száraz serpenyőben megpirítva
1. Elkészítjük a tésztát: először is a sütőt előmelegítjük 180 fokosra. A tojást gépi habverővel habosra keverjük a nyírfacukorral, hozzáadjuk a darált diót, a kakaóport és a szódabikarbónát. Kétféle eljárás közül választhatunk: vagy egyben sütjük meg a tésztát egy 26 centis, sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformában, 180 fokon 25 perc alatt – nem kell annyit maszatolni, viszont előfordulhat, hogy megkínlódunk majd a kettévágással. Mert a másik módszer az, amit én választottam: két tortagyűrű segítségével két sütőpapíros tepsin sütöttem két egyforma, 26 centi átmérőjű lapot, légkeverésen, 170 fokon 10 perc alatt.
2. A krémhez vízfürdőt készítünk: egy akkora lábast választunk, amelyikbe úgy belefér egy fém vagy üveg edény, hogy ha kis vizet öntünk a lábasba, nem fogja elérni a belehelyezett edény alját. Ez fontos. Tehát, a lábasba öntünk egy-két ujjnyi vizet, és meggyújtjuk alatta a lángot, hogy felforrjon.
3. A fém vagy üveg edénybe beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a cukrot, a narancslét, elkeverjük, és a forró víz fölé helyezzük így, edényestől. Alulról a gőz melegíti az edényünk alját, és ez garantálja, hogy nem melegszik száz fok fölé, ennélfogva a tojás nem fog rondán összeugrani, megikrásodni. Habverővel folyamatosan keverjük addig, amíg be nem sűrűsödik. Akkor levesszük az edényt a gőzről, és belekeverjük a kókuszzsírt, majd később hozzáadjuk a Zselatin fixet is, nekem anélkül túl folyós maradt a krém.
4. Ha minden kihűlt – de a krémünk még krém, nem szilárd! -, jöhet az összeállítás: alsó lap, rá a krém fele, másik lap, krém másik fele, aztán a díszítés a narancsszeletekkel és a pirított dióval.
Ugye, hogy jól hangzik?
*Ha olyan mázlisták vagyunk, hogy kezeletlen héjú narancshoz jutunk, reszeljük bele a krémbe a héjat is.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
