1985. augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor (erre nem emlékeztem ilyen pontosan, csak utánanéztem) a Richter-skála szerinti 4,9-es erősségű földrengés volt berhidai epicentrummal.
Mi Veszprémben éltünk akkor (20 kilométerre fekszik tőle Berhida), 13 éves voltam, és arra ébredtem, hogy apu bekiabál a szobába: keljetek fel, földrengés van!
Csak az volt a gond, hogy ő rendszeresen ébresztett így bennünket, viccből. Ezért aztán a másik oldalunkra fordultunk, és mondtuk a tesómmal, hogy jó-jó, majd mindjárt, ám ekkor szokatlan dolog történt: apu szabályosan üvölteni kezdett, hogy most azonnal ki az ágyból és nyomás ki az udvarra, mert különben…
Akkor már tudtuk, hogy nem tréfa.
Nem éreztem semmit, de a plafonon végigfutó repedésből láttam, hogy tényleg történt valami.
Berhidán és Peremartonban komoly épületkárok keletkeztek, 72 házat kellett lebontani, az iskola is használhatatlanná vált: a gyerekeket veszprémi iskolákban helyezték el. A mi osztályunkba is kerültek hárman.
Egyikük, Szilvi rövid időn belül a barátnőm lett. A legjobb. Az a fajta lány volt, aki nemcsak beszélni, hanem hallgatni is tudott.
Aztán, középiskolás korunkban nem nagyon találkoztunk, Keszthelyre kerültem, ő Várpalotára járt, és amikor én épp az élet értelmét kutatva mély depresszióban vesztegeltem, negyedikben, 18 évesen, egyszer csak összefutottunk. Veszprémben, a buszpályaudvaron.
A szeme ragyogott, fülig ért a szája. Ott, őt hallottam először Istenről beszélni úgy, hogy hihető volt: tényleg létezik, tényleg meg tud változtatni embereket, sorsokat, és tényleg jó. Bár nagyon furcsa kifejezésekkel élt (“találkoztam Jézussal”, “megismertem Istent”), és azt is mondta, vonatkoztassak el a templomból ismert komor, szigorú istenképtől, – az, ami belőle áradt, annyira vonzó volt, hogy csak azt tudtam: ezt az Istent én is meg akarom ismerni. Ha a Szilvin segített, talán rajtam is tud. Megkeresem, bárhol is van.
Megtaláltam – pontosabban, inkább ő talált meg engem; egy rövid ima volt, ami megváltoztatta, és új irányba állította az életemet. Ami által törlődött a depresszió, és azt is tudtam, tiszta lapot kaptam. Ennek 23 éve már, és a legjobb dolog volt, ami történhetett velem.
Nos, így hatott a berhidai földrengés az én életemre.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
szép és csodálatos!:)
Ez szívmelengető volt 🙂 Úgy bírom Isten kreativitását, képes földrengéseket felhasználni, hogy elérjen embereket… Engem énekesként a zenével kapott el, 17 éve 17 évesen 🙂