A magyar narancs Keszthelyen

Még helyi újságíró koromban találkoztam azzal a meglepő ténnyel, hogy itt Keszthelyen az ötvenes években narancs- és citromtermesztéssel kísérleteztek; a blogon is megemlékeztem erről, eképpen:

Szóval, Keszthelyen, az eredetileg a Festetics-kastélyhoz tartozó 2,5 hektáros területen 1945-ig hercegi kertészet működött. Az Eiffel-iroda tervezett rá egy gyönyörű pálmaházat, amely mellé aztán az ötvenes években, miután a helyi egyetem kísérleti telep céljára megkapta a területet, jónéhány nem kimondottan időtálló épületet húztak fel. Az ’50-es években pedig, amikor szovjet biológusok “úgy döntöttek”, hogy meghódítják az északi jeges területek pusztaságait az élet számára, és azt a “gyakorlati célt tűzték ki, hogy a szubtrópusi növények határát észak felé tolják, és olyan helyeken is meghonosítsák a citrusfélék (citrom, narancs) termesztését, ahol ez régebben lehetetlennek látszott” – nos, akkor nekünk, magyaroknak is lépnünk kellet. Így lettek citrom- és narancsnemesítő központok az országban, a dunántúli történetesen itt, Keszthelyen, a már említett Eiffel-féle pálmaházban, és a hozzá tartozó területen.

Erre a kis kitérőmre hivatkozva kaptam nem olyan régen levelet egy történész kutatótól, aki az után érdeklődött, nincs-e véletlenül fotóm a keszthelyi narancsnemesítőről, mert kollégájával éppen ezt a témát, vagyis az ötvenes évekbeli déligyümölcs-termesztési kísérletezést kutatják.
Futottam néhány kört – először a kastély könyvtárában, majd az egyetemen, a kari levéltárban kérdezősködtem, és a tüneményes levéltárosok elő is ástak nekem néhány dobozka fényképet, amely egy hagyatékból jutott az egyetem tulajdonába. Rendkívül érdekes nézegetni ezeket a régi felvételeket, hihetetlen energiákat fektettek a citrom és a narancs árkos termesztési módszerének kidolgozásába.
Az alábbi fotógyűjteményt a netről bányászták elő a levéltárosok, ebből kiderül, hogy a hazai citrustermesztésnek Keszthelyen kívül Cserszegtomajon, Badacsonyban, Balatonakaliban, Tihany-Sajkodon, Szentegáton, Pusztakovácsiban, Villányban, Mecsekaljában (község) voltak kísérleti helyszínei.

Egyúttal kaptam egy leírást is a kertészeti tanszék működéséről, amelyben a témával kapcsolatban ez áll:

A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia egyetemi rangra emelése után 1946-ban Kertészeti Tanszéket hoztak létre Jeszenszky Árpád vezetésével. A tanszék megalakulása után az elméleti és gyakorlati oktatás és bemutatók mellett igen széleskörű kutatómunka kezdődött. Foglalkoztak talajerő utánpótlással, eróziós kísérletekkel, néhány évig „politikai indíttatásból” szubtrópusi növényekkel (füge, citrom, narancs, tea stb.). Külföldi és hazai begyűjtésekből 153 fajtából álló füge gyűjteményt hoztak létre, megkezdték a füge keresztezéses nemesítését, a füge hibrideket értékelték. Savanyú erdőtalajon, Nován teacserjéket telepítettek és kísérleti megfigyeléseket végeztek. Kidolgozták a citrom, narancs és mandarin árkos termesztését.