Egyik nagymamám sütötte időnként ezt a klasszikus házisütit, ami nélkül elképzelhetetlen volt egy igazi falusi lakodalom, vagy más nagyobb ünnep.
Szállóigévé vált családunkban egy időre, hogy mama, süss nekem százcentis kalácsot, ugyanis kiskoromban egyszer rosszul emlékeztem a tészta nevére, átváltottam a mértékegységet… Egyébként most esett csak le, amikor először készítettem, hogy miért hívják méteresnek: két őzgerincnyi tésztát kell sütni, ami a töltelékkel rétegezve valóban közel egy méternyi süteményt tesz ki. Majdnem. Az enyém pl. 90 centis lett. Lett volna, de eleve ketté vettem, hiszen így könnyebben kezelhető.
Akkora sikere volt, hogy egy héten belül háromszor is megsütöttem: egyszer karácsony előtt, egyszer 24-én, és egyszer 26-án… Azt hiszem, ennél többet nem is kell róla mondanom.
A receptet illetően meghatározó a rendelkezésünkre álló őzgerincforma mérete. Többféle kapható, olyan eltérésekkel, hogy ha az általam látott legnagyobbat összehasonlítom a legkisebbel, majdnem duplája. Ezért tehát a recept nagyon csalóka lehet. Az alábbi leírást úgy kaptam, hogy az összekevert tésztát kettéosztjuk, és egyik felébe keverünk kakaóport, úgy sütjük meg az egyik formában, a másik marad “fehér”, úgy sütjük meg.Na most, az egyik kedves helybéli olvasómtól, Anditól kölcsönkapott forma 30 centi hosszú, 11 centi széles, legmélyebb része 5 centis. Ebbe a tészta fele túl kevésnek tűnt, véleményem szerint kicsi lett volna a méteres kalács, ezért dupla adagot sütöttem a következő recept szerint:
20 dkg cukor
4 tojás
1 dl olaj
1,5 dl víz
26 dkg liszt
1 kk szódabikarbóna
+ az egyik tésztába 2 dkg kakaópor (cukrozatlan)
A krém hozzávalói:
2 csomag puncs pudingpor
5 ek kristálycukor
6 dl tej
25 dkg vaj
15 dkg porcukor
ízlés szerint 3-4 cl rum
A bevonathoz:
20 dkg étcsoki
3 ek olaj
A tojásokat gépi habverővel habosra keverjük a cukorral (kb. 5 perc alatt), majd hozzáadjuk az olajat, a vizet, ezt követően pedig a száraz anyagokat. Mivel nekem csak egy formám volt, először a világos tésztát sütöttem meg (190 fokon 50 perc), majd újabb adagot kevertem, ebbe már a kakaóport is beletettem, és az elmosott, ismételten kivajazott-kilisztezett formában ezt is megsütöttem.
Teljesen kihűtjük a két tésztát.
Elkészítjük a tölteléket: a két csomag pudingport felfőzzük 6 dl tejjel, a kristálycukorral, és hagyjuk kihűlni. Amikor már hideg, gépi habverővel habosra keverjük a vajat a porcukorral, és beledolgozzuk a pudingot is.
Felszeleteljük a tésztákat.
Előkészítünk két, kb. 50 centis tálcát, én papírtálcákat ragasztottam össze. Az így kapott hosszúkás tálcákra alufóliát terítünk úgy, hogy középen, a karton szélességében fedjék csak egymást, hogy az összeállított tésztát be tudjuk majd csomagolni.
A krémet kettéosztjuk, nem kell külön szedni, csak azért, hogy mindkét süteménybe nagyjából ugyanannyi töltelék jusson. Az alufóliával leterített tálcán elkezdjük az összeállítani a “kalácsot”: fogunk egy kakaós szeletet (célszerű a tésztavéggel kezdeni), bekenjük krémmel, hozzáragasztunk egy fehér szeletet. Újabb kakaós szeletet veszünk kézbe, vastagon megkenjük a krémmel, és az eddigiekhez ragasztjuk. Fehér szelet következik, beken, ragaszt. Mint egy építkezés.
Amikor elkészültünk a két sütivel, jó szorosan belecsavarjuk az alufóliába, és néhány órára hűtőbe tesszük. Legjobb, ha éjszakára ott marad.
Már csak a csokizás van hátra: a csokit gőz fölött, vagy mikróban összeolvasztjuk az olajjal, és egy ecset segítségével szépen bevonjuk vele a két rúd süteményt.
Mehet vissza hideg helyre, de most már nagyon hamar készen lesz: mivel a tészta már amúgy is hideg volt, a csoki néhány perc alatt megdermed rajta.
Szeleteljük: 45 fokos szögben, vagyis rézsútosan vágjuk, akkor lesznek ilyen szép csíkosak a szeletek. Pont, mint a mamáé.
Olvastam olyan receptet is, ahol kétféle krémmel töltötték: vaníliással és puncsossal, sőt, keserűmandula aromával ízesítve.
Milyen emlékeket ébreszt bennetek ez a süti? Szoktátok sütni?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Nálunk sincs karácsony méteres nélkül 🙂 és persze a négylapos mézes nélkül 🙂 a régi jól bevált sütiknek nincs párja.
Nálam a karácsonyé a mézes krémes, a szilveszteré a méteres kalács. Imádom, és a családomban nem csak én 🙂
Nekem most potyog a könnyem, hiányzik az anyukám!!!! Utáljára az ő általa sütött méterest ettem, azóta nem és 3 éve nincs már velünk 🙁
Azt hiszem szilveszterre megsütöm, a kézzel írt receptes könyvétén őrzöm
En meg sosem csinaltam, sot anyukam sem, nalunk ez otthon nem keszult, viszont a szabolcsi latogatasok alappillerenek szamitott mindig, ha satoros unnepkor mentunk, ha csak ugy latogatoba, valakinel mindig lehetett enni 🙂
Nalunk beigli van es neha zserbo es persze aprosutik.
Épp tegnap fogyott el,bár a férjem szerint jöhetne a következő:)A kedvenc sütije,igy nálunk sűrűn van. a receptem ugyan az mint a tied:)
Én idén karácsonykor csináltam először, gyerekkoromban a zsúrok kedvence volt. 🙂 De anyukám – a gyors kaják híveként – sosem “pepecselt”volna vele. Így jött a hirtelen ötletem, hogy megpróbálom. Fél adaggal mertem csak nekiállni, úgy hogy a fehér tészta és a csokis tészta egymás mellé került az egy szem őzgerincbe. A krémbe vaj helyett mascarpone-t kevertem és a vaniliás pudingpor felébe kakaóport is szórtam. Ezzel a kettővel váltogatva készült el a süti. Osztatlan sikerrel. 🙂
Nagyanyám Kunta Kintének is nevezte, s nálunk mindig kétféle krém került bele, vaníliás és puncsos (mandula ízesítés nélkül)…
Most is a számban érzem az ízét, pedig nagyon rég volt, hogy utoljára ettem…
Edina
De jól néz ki! 🙂
A formát én vittem, de anyósomé, aki amúgy szintén olvas téged. Szóval a sütőforma Zsuzsáé, de ezen nem veszünk össze. A lényeg hogy megérte átvinni, mert nagyon guszta lett a méteresed. 😀
az én anyum is gyakran sütötte, szerettük nagyon.. lassan 14 éve, hogy nem süti többé nekünk:( nekem is megvan a kézzel írt recepteskönyve, ugyanezzel a recepttel, most kedvet kaptam, hogy megcsináljam a fiaimnak. Köszönöm!
nálunk is nagyon nagy gyerekkori kedvenc, olcsó és finom. viszont a kakaós tészta mindig sokkal nagyobbra nőtt, és a süti lépcsős lett, így rászoktunk, hogy abba a formába kevesebbet teszünk, de máig nem tudom, mi ennek az oka (most is így van). a recept nagyjából ugyanez. ötlet?
Hallottam róla és ettem is. Nagyon régen. Sosem sütöttem még. Talán Szilveszterre meg kéne… Nagyon guszta!!!
T3v, olvastam olyan receptet, amelyikben a kakaós tésztához plusz egy-két evőkanál vizet is írtak – talán pont ezért, nem tudom.
Én most úgy jártam, hogy a kakaós tésztát kicsit korábban összekevertem, még 10 perc volt hátra a világos tészta sülési idejéből, de azt hittem, kicsit előbb megsül – nem sült meg előbb. Így aztán a kakaós tészta állt egy olyan 15 percig, ami a szódabikarbónás tésztáknak nem jó, ugye, mert hogy a szódabikarbóna elkezd lebomlani benne. És nem is jött fel annyira a tészta, felülről ugyanolyanoknak látszanak, de az aljukat illetően a világos kicsit nagyobb. Ahol nagy volt az eltérés, levágtam a világos tészta aljából egy keveset…
Mi a hamisméterest szerettük Albert (?) kekszből, ugyanilyen eljárással. Nyami 🙂
Hú, ezt a napokban pont mondta valaki…meg azt is, hogy milyen jó… Ki fogom próbálni!!!
Én ezt most karácsonykor tudtam meg, hogy ezt az általam ismert Kinte Kuntának Méteres kalács (is) a neve.:) Minden karácsonykor megsütöm, eper és vanília puding + krém kombinációjával!
ez az aljlevágás annyira nem vall profira :)))
Megcsináltam a sütit és finom lett.Eddig azt hittem nehezebb elkészíteni,de sikerült.Köszi a receptet!Anett
En Szabolcsi lany vagyok, ez nalunk nagy kedvenc volt gyerekkoromban. Most tavol, masik orszagban lakukn, es valahogy ezt a sutit elfelejtettem. Aztan tavaszi latogatasunk alkalmabol lanyaimnal osztatlan sikert aratott. Ugyhogy most kovetelik a mama sutijet. Edesanyam harom fele piskotat csinalt, sime, kakaos es rozsaszin. Aztan feher krem kerul bele. Most eppen kinn hul az udvaron- megihletet az irasod. Ezzel koszontjuk majd az uj evet. BUEK!:-)
Békés, boldog új esztendöt kívánok!
„Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.”
( Arany János )
Batorba – Csilla
Isteni volt, Szilveszterre készítettem! Köszönöm a receptet! 🙂
Jaj, es is érzékenyültem.. biztos a karácsonyi felfokozott érzelmek!! 🙂
Édes nagymamáim sütötték minden ünnepre, és igen minden nemesbüki lagziban is volt, ahol voltunk.
Jó néhány éve nem ettünk méterest, amióta mamikáim nem állnak neki krémes sütiknek. De most el is döntöttem, hogy megsütöm Karácsonyra, biztos örülnek majd. Nekik biztos még több emléket idéz fel mint nekem.