Ti küldtétek, küldjetek még!
A fiam kb. 9, a lányom 8 éves volt, hárman voltunk egy nagyáruházban vásárolni.
Ők tolták a kosarat, és már mindenféleképpen el akarták érni a csokoládésort. A csokissor felé haladva szóltam nekik, hogy még megnézek valamit és a csokiknál találkozunk nemsokára, ott várjanak meg.
2-3 perc múlva megyek utánuk, persze sehol senki a csokoládés gondoláknál. Jövök-megyek előre-hátra középen, hogy hátha észreveszem őket valamelyik sorban.
Egyszer hallom a hangosbemondóban, hogy xy várja az édesanyját az információspultnál. Ő a kisfiam volt; rohanok érte, de csak egyedül áll ott, a húga sehol. Őt – állítólag – otthagyta a csokoládéssornál. Megyünk vissza együtt, ismét sehol senki.
Újra megszólal a hangosbemondó, hogy xy várja az édesanyját az információspultnál. Ő volt a lányunk.
Mikor odaértünk a nagyobbal, kérdezte a biztonsági őr, hogy van-e még gyerekem.
Csak kicsit pirultam, de a gyerkőcökre azért büszke voltam, hogy nem tévedtek el, nem mentek el senkivel, hanem feltalálták magukat.
Várom a további cikis sztorikat a praktikaksokgyerekhez(kukac)gmail(pont)com-ra! A jelszó: senki sem tökéletes!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)