Napi ciki

Ti küldtétek, küldjetek még!

Lányom hároméveske lehetett, vagyis abban a korban volt, amikor kezdte érdekelni a nemiség, és rájött, hogy a kisfiúk különböznek a kislányoktól, ergo a nénik a bácsiktól. Nyár volt, sétáltunk az utcán, amikor találkoztunk egy rég nem látott, kedves ismerőssel, aki történetesen ferencrendi szerzetes. Az illető a rend ruháját viselte, vagyis barna csuhában volt. Leálltunk kicsit beszélgetni, de az én egyébként könnyen barátkozó lányom a szoknyám mögé bújt, és onnan leste szúrós tekintettel a szerzetest. Mi viszont a találkozás örömében kicsit megfeledkeztünk a kislányomról, és nem figyeltünk arra, hogy a tartózkodó viselkedése valamit jelez. Ám, nem kellett sokáig várni, mert kíváncsisága felülkerekedett a félelmén, és megkérdezte: Anyuci, a bácsi miért van szoknyában? – Azért kincsem, mert ő szerzetes – mondtam, de máris jött a következő kérdés: – De attól még van a bácsinak fütyije, ugye? Mondanom sem kell, köpni-nyelni nem tudtam, totál becsődöltem a “híres” nevelési trükkjeimmel együtt. Szerencsére, a szerzetesnek több esze volt, vagy felkészítették őket az ilyen helyzetekre is, mert az elképzelhető legnormálisabban reagálta le a dolgot, egyúttal megválaszolva a kínos kérdést is. Ölébe vette a leányzót, nevetett és csak annyit mondott: a szoknyás bácsinak is mindene megvan, ami a többi bácsinak, vagy fiúcskának.

Várom a további cikis sztorikat a praktikaksokgyerekhez(kukac)gmail(pont)com-ra! A jelszó: senki sem tökéletes! 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)