Most, hogy letudtuk egyetlen kötött programunkat, ott álltunk még másfél napnyi szabadidővel Andalúzia fővárosában.
Alejandro ajánlott egy-két helyet, ahol különösen finom a tapas; az egyik a trianai piac háta mögött volt fellelhető, s mivel a piacot amúgy is útba akartam ejteni, azt gondoltuk, ebédeljünk ott.
Triana a város “folyóparton túli” része: a Guadalquivir folyó választja el Sevilla óvárosától, a turisták által oly nagyon kedvelt El Arenal, Santa Cruz és La Macarena negyedektől.
Térképünk az útikönyvből |
Helybeliek szerint Triana külön falu, nem is Sevilla, másoktól meg úgy hallottam, afféle nyócker ez a városban. Nekem már ettől szipmatikus lett egyébként, mivel én laktam a budapesti nyolcadik kerületben, és ifjúkorom egyik legjobb időszaka volt, amit ott töltöttem.
Trinában jobbára a sevillai munkásosztály él, nem is annyira turista-sújtotta övezet, mint a folyóparttól jobbra eső terület, ami plusz három pontot jelentett a szememben. Mindig előnyben részesítem azokat a helyeket, amelyeket a helybeliek szeretnek, és Triana ilyen.
A trianai oldal a Puente de Isabel II elnevezésű, nagyon szép vashídról |
A római Traianus császárról kapta nevét ez a kerület, amely a XIX. században cigánynegyed volt – de most ne asszociáljunk semmire: az itt élő cigányok közül számos neves torreádor, flamenco-táncos és tengerész nevelődött ki. Ma leginkább a kerámiáiról híres; sok-sok kis iparművészeti boltocska bújik meg a szűk utcákon, ahol különleges mázas cserépedényeket, csempéket, egyéb kerámiatárgyakat lehet venni. A házak falán is jellemző egyébként a csempeborítás, nemcsak Trianában, egész Sevillában.
Jellemző megoldás a fehér házfal, valamilyen csempedíszítéssel, továbbá sok-sok kovácsoltvas. Üdítő látvány ez az itthoni sárga házak után; idelátogató oroszok kérdezték tőlünk egyszer, hogy Magyarországon csak sárga kültéri festéket lehet kapni?
Nos, Sevillában biztosan nem.
A trianai piac rögtön a Puente de Isabel II, a városrészt a folyó túlpartjával összekötő, és az 1800-as évek második felében épült híd trianai hídfőjénél található. Masszív halszag uralkodik, de aki bírja, annak maga a Kánaán.
Sok helyen lógnak hasonlóképpen a sonkák, egyébként a tapasbárokban is, mindegyik aljába bele van szúrva egy-egy csúcsos, kúp alakú edényke, abba folyik ki a sonkalé. De megvehetjük a sonkát szeletelve is, persze, mellé számtalan, remek sajtot.
Vagy itt volt ez a zöldséges bácsi, akinél a fűszereket, illetve teákat vettem, aztán csak itthon fordítottam le, hogy tulajdonképpen mit is. Azt mondja, az egyik azahar, vagyis narancsvirág, a másik valeriana, ami ugye macskagyökér, amiből nyugtató teát lehet főzni. Majd kipróbálom. Aztán van itt Te rojo, ami vörös tea, továbbá, egy sanguinaria feliratú, amit a fordító csak angolra volt hajlandó átírni, ennek értelmében bloodroot, vagyis vérgyökér… Van még a szatyromban egy csomag, amit fűszerkeveréknek gondoltam; szerepel rajta, hogy Espino blanco, amit galagonyának fordít a google. Nos, ez lesz a következő kaland, hogy megfelelő felhasználási területet találjak szerzeményeimnek. A táskámból rövid úton ki kellett ebrudalnom a fűszercsomagot, ugyanis számomra érthetetlen módon penetráns lábszagot kezdett árasztani magából. Külön-külön egyik sem büdös, na de együtt… Amikor a piacos túra után, az étteremben először nyúltam a táskámba, majd’ megszédültem, és erősen bíztam abban, hogy elég gyorsan elzártam a szagok útját ahhoz, hogy rajtam kívül más ne érezze, pláne, nehogy hozzám kapcsolja.
Még jó, hogy közel voltunk a szállodához, visszamentünk, leraktuk a cuccainkat, én pedig cipőt cseréltem – már régesrég megbántam, hogy a magammal hozott két lábbelit nem a praktikum, hanem az esztétikum jegyében válogattam, mindegyik törte a lábamat a hosszú séták során, feltett szándékom volt tehát, hogy veszek magamnak egy pár szép cipőt. Igazi spanyolt.
De előbb ennünk is kellett valamit. Olívabogyót feltétlenül…
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)