Eszter barátnőm, a kanadai nemrég a az időgazdálkodásról szóló bejegyzésemnél igen jó tippet adott a családi munkamegosztásra vonatkozóan.
Meg is valósítottam, a tesztüzemmód eredményei egészen jók.
Ismeritek a szitut, amikor a végén a legtöbb feladattal mi, anyák magunkra maradunk – vagy legalábbis úgy érezzük?
Távol áll tőlem a mártírkodás, de többször hangot adtam már annak, hogy ne gondolják az én drága gyermekeim, hogy bizonyos házimunkák elvégzése csakis az én feladatom, bármi segítség a részükről ajándék számomra.
Nem.
Ad egy: mindenki rendet tud tartani a szobájában (ha akar, illetve, ha rá van kényszerítve), ad kettő: mindenki el tud végezni napi egy házimunkát.
Ezért aztán Eszter útmutatása szerint a hétköznapokra eső feladatokat papírcetlikre írtam. Amit egy héten többször is el kell végezni, azt több cetlire véstem fel: annyira, ahányszor szükség van arra a bizonyos tevékenységre. Utána összehívtam a gyerekeket, akik érdeklődve szemlélték, mi akar ez lenni – de hamar megértették a lényeget.
Mert pofonegyszerű: mindenkinek vállalnia kell feladatot, annyit, amennyit akar, a lényeg, hogy a cetlik elfogyjanak, azaz minden tevékenységnek legyen gazdája – kerüljön ki a parafatáblára. Így alakult ki az alábbi munkamegosztás.
![]() |
Bencét már le kellett állítanom, hogy ne vállaljon annyi mindent, mert aztán, ha nem tudja teljesíteni, az sem jó. Van, amit Zsófival közösen hajtanak végre – Bogyó sétáltatása, vagy a mosogatógép kipakolása -, de amúgy eddig is ő segített nekem a legtöbbet, a szemetet szívesen kiviszi, sőt, a kutyakaki összeszedése sem okoz neki problémát. Ezeket most is vállalta, mint állandó feladatokat.
A lényeg az, hogy megpróbáltuk úgy elosztani a tennivalókat, hogy senkinek ne kelljen olyasmit csinálnia, amit utál, ugyanakkor mindenki vegye ki a részét a napi teendőkből. Ebben az a legjobb, hogy számonkérhető: te vállaltad – megcsináltad?
A kezdeti eredmények bíztatóak.
Egy hónap múlva elmondom, mennyire vált be az új rendszer.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)